Isten hozott a fedélzeten!


Nagyon örülök, hogy idetaláltál. Szeretettel ajánlom ezt az oldalt:
olvass, írd meg a véleményedet, mazsolázz kedvedre az itt olvasható tartalmakból.

Ha személyes kérdésed van, akkor küldj egy e-mail-t:
címemet az oldalsávban megtalálod.

Hasznos időtöltést és Isten áldását Neked:

Eszti :)

________________________________________________________



2009. június 25., csütörtök

Paranormális jelenségek




Sokk. A hatása alatt vagyok annak a filmnek, amit tegnap éjjel néztünk meg felnőtt családi körben. Ezt muszáj megnézned. Ha keresztény vagy, akkor azért. Ha meg nem vagy az, akkor azért.

A paranormális jelenségeket boncolgatja. Nem tudom, hogy hiszel-e ilyesmiben, de nagyon örültem annak, hogy a film nem próbálta meg szemfényvesztésnek és kitalációnak beállítani az összes létező jelenséget. Nyilván vannak, akik tényleg csak kitaláltak egy sztorit, mert meglódult a fantáziájuk, de a film rávilágít egy nagyon elgondolkodtató összefüggésre a paranormális, az okkult, a new age-es tevékenységek és a gonosz angyalok, vagy démonok megtévesztő munkája között. Az előbbiek egy része tehát emberek által átélt valóságos elmebeli utazás és életszerű tapasztalás, de nem az istenséggel vagy földönkívüliekkel, hanem démonokkal.

Ez egy nagyon húzós téma. Bárcsak mindannyian megértenénk egy keveset Isten irántunk való nagy nagy szeretetéből, hiszen egyedül az igazság tehet szabaddá és őrizhet meg a megcsalattatástól. Az igazság pedig nem odaát van, hanem ideát.

Mert úgy szerette Isten e világot,
hogy az ő egyszülött Fiát adta,
hogy valaki hiszen őbenne,
el ne vesszen, hanem
hanem örök élete legyen.

Mert nem azért küldte Isten
az ő Fiát a világra, hogy
kárhoztassa a világot, hanem
hogy megtartassék a világ általa.

Aki hisz őbenne, el nem kárhozik;
aki pedig nem hisz, immár elkárhozott,
mivelhogy nem hitt
az Isten egyszülött Fiának nevében.

(János evangéliuma 3:16-18)

Az igazság az, hogy Jézus Krisztus valóságos személy, aki ma is várja, hogy pozicionáld magad Vele kapcsolatban: vele vagy vagy ellene?






A filmet gondolatébresztőnek szánom. Beszélgessünk róla. Hiszel az UFÓ-kban, paranormális jelenségekben? Miben hiszel? Vajon megtart téged, amit hiszel? És mi van akkor, ha mégis igaz minden szó, ami a Bibliában meg van írva? Mire számítasz: mi lesz akkor veled? Mit gondolsz a világ végéről? A film magyar feliratos, 1,5 órás.

2009. június 24., szerda

7 dolog rólam (első blogjátékom)





Előre bocsátom, hogy most nem képelek... erőm meg kedvem sincs most hozzá. Remélem nem baj. Valamivel ezelőtt Virág blogger-barátné játékra hívott, áruljak el hét dolgot magamról. Hmmm.

1. Van egy afrikai törzsi nevem, ami a nagybátyám haverjainak a nápolyi szóra asszociált, amikor kicsi voltam. Így lett a becenevem akkortájt Keksz. :D

2. 13 éve vagyok keresztény. Nagyon szeretem az Urat, bár a tetteimet a szavaimhoz igazítani- na, ezt még mindig tanulom. Ugyanabban az évben tértem meg*, amelyikben megismertem a férjemet. Úgy vagyunk mi ketten, mint a borsó, meg a héja: bolondozunk, együtt dühöngünk, együtt szenvedünk... és igen, én is nehezen alszom el nélküle.

(*megtértem = Jézus irányítására bíztam az életemet, aminek hatására Isten gyökerestül átformálta azt)

3. Rövid életem során belekóstoltam ebbe-abba, többek között:

balettórák, zongora tanulás, jazzbalett, francia nyelvleckék, utazás Afrikába, hangképzés. Habár egyikben sem merültem el komolyabban, azért azzal büszkélkedem, hogy alkalmi tapasztalataimat továbbadhatom majd az unokáimnak ("bezzeg-mikor-még-én-balettoztam!"- szerűen). :D

4. Nagyon szeretek olvasni. Sajnos nem teszem olyan gyakran, amilyen gyakran szeretném, időhiány-ugye (dolgozom a problémán...). Néha van időm, de nincs kedvem, máskor meg elkap a betű-szomjúság, és akkor muszáj MINDEN mást félretenni, hogy csillapítsam. Aztán elmúlik a szomj, és megy minden úgy, mint előtte. A papír-alapú könyveket élvezetesebbnek találom a világhálón olvasásnál. Talán mert a fizikai könyvek esetében megvan az embernek a "már-a-felénél-tartok" életérzése. De ezt leszámítva, ami ismeret és tudás, az jöhet bárhonnan, csak jöjjön- én befalom!

5. Két dolog, ami nagyon kivágja nálam a biztosítékot: az őszintétlen felnőtt és a neveletlen gyerek.

6. Majdnem van jogsim. De nincs. Hosszú történet...

7. Nem vagyok rendmániás, letettem már erről. Viszont kiegyensúlyozott vagyok, mint szemétdomb tetején a kiskakas.:D Gyakran van kupi nálunk, de emellett a gyerekek és én és a férjem is boldognak látszunk, és azt hiszem ez sokkal többet ér a 'tipp-topp-otthon-visító-porontyok-morcos-és-kiegyensúlyoztalan-feleség' szindrómánál... azért én igyekszem.:)

+1 Néha leülök, és muszáj alkotnom: mesét írni, festeni, firkálgatni. Ha nagyon szomorú vagyok, vagy valami nagyon megérint (pl egy szép táj vagy egy érzés), akkor rajzolok, verselek vagy dalt szerzek... Ez csak úgy jön, aztán hetekig hónapokig semmi. Nem vagyok művész, csak szeretnék az lenni, hehe. :D

Továbbdobom a labdát
Eszternek,
Hárpia Náncsinak,
Zoli Tesónak,
Ankának,
Gabkának és
Livnek. Gyere, játssz velem! :)

(Aki már kapott labdát mástól, vagy nem szeretne játszani, az szóljon, és akkor másnak dobom tovább.)



2009. június 18., csütörtök

A terv



Sátán összehívta a démonokat a világ minden tájáról. Megnyitó beszédében ezt mondta:

Nem tarthatjuk vissza a keresztényeket attól, hogy eljárjanak istentiszteletre. Nem tarthatjuk vissza őket attól, hogy olvassák a Bibliájukat és hogy megtudják az igazságot. Még csak attól sem tarthatjuk vissza őket, hogy egy bensőséges kapcsolatot alakítsanak ki a Megváltójukkal. Ha egyszer megszerezték ezt a kapcsolatot Jézussal, megtört a hatalmunk felettük. Úgyhogy engedjétek, hogy elmenjenek istentiszteleteikre, engedjétek, hogy magukhoz vegyék az úrvacsorát, de lopjátok el az idejüket annyira, hogy ne legyen idejük arra, hogy igazi kapcsolatot alakítsanak ki Jézus Krisztussal. - mondta a Sátán és így folytatta:


- Térítsétek el őket attól, hogy megragadják a kapcsolatot a Megváltójukkal és fenntartsák ezt az éltető kapcsolatot egész napon át!
- Hogyan tegyük ezt? - kiabálták a démonjai.
- Kössétek le őket az élet mellékes dolgaival és találjatok ki számtalan cselt, amikkel lefoglalhatjátok a gondolkodásukat" - válaszolta ő.



1. Kísértsétek őket arra, hogy költsenek, költsenek, költsenek és kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön.

2. Győzzétek meg a feleségeket, hogy dolgozzanak hosszú órákat és a férjeket, hogy dolgozzanak 6-7 napot egy héten, 10-12 órát egy nap, így megengedhetik maguknak az üres életformát.



3. Tartsátok vissza őket attól, hogy időt töltsenek a gyerekeikkel. Ahogy a családok darabokra hullanak hamarosan, az otthonaik többé nem lesznek biztonságos menedékek a munka nyomása alól!

4. Stimuláljátok túl az agyukat, hogy ne legyenek képesek meghallani azt a 'halk, szelíd hangot'.

5. Csábítsátok őket arra, hogy kapcsolják be a rádiót vagy a magnót, amikor vezetnek... hogy hagyják bekapcsolva a tévét, videót, cd lejátszót, és a számítógépet az otthonaikban folyamatosan, és gondoskodjatok arról, hogy minden üzletben és étteremben a világon állandóan nem biblikus zenét játsszanak. Ez majd bezsúfolódik az agyukba és megtöri a kapcsolatot Krisztussal.



6. Töltsétek fel a dohányzóasztalokat magazinokkal és újságokkal. Nyomjátok bele az agyukba a híreket 24 órán keresztül. Törjetek be a vezetés perceibe hirdetőtáblákkal. Árasszátok el az e-mail postafiókjaikat szeméttel, katalógusokkal, amikből online lehet rendelni, sorsolásos játékokkal és mindenféle hírlevéllel, promóciós ingyenes ajánlatokkal, szolgáltatásokkal és hiú reménnyel.

7. Tetessetek sovány, gyönyörű modelleket a magazinokba és a tévébe, hogy a férjek azt higgyék, hogy a külső szépség a fontos és aztán elégedetlenekké váljanak a feleségükkel.

8. Tartsátok fáradtan a feleségeket olyannyira, hogy ne tudják éjjel szeretni a férjüket. Adjatok nekik fejfájást is! Ha nem adják meg a férjüknek azt a szeretetet, amire szüksége van, hamarosan máshol fogják azt keresni. Ez jó hamar szétszakítja a családokat!



9. Adjatok nekik télapót, hogy eltérítsétek őket attól, hogy megtanítsák a gyerekeiknek a karácsony igazi jelentését.

10. Adjatok nekik húsvéti nyuszit, így nem fognak beszélni az Ő feltámadásáról, s a bűn és a halál feletti hatalmáról.

11. Még ha el is utaznak pihenni, tegyetek arról, hogy hajszolják ott is túl magukat... hogy kimerülten térjenek vissza. Tegyétek túl elfoglalttá őket ahhoz, hogy kimenjenek a természetbe, és Isten teremtményeit megcsodálják. Küldjétek el őket inkább vidámparkokba, sporteseményekre, színdarabokra, koncertekre és moziba.



12. Tegyétek őket elfoglalttá, elfoglalttá, elfoglalttá! És amikor lelki találkozóra mennek, nyugtalan lelkiismerettel fognak távozni.

13. Zsúfoljátok tele az életüket sok jó kifogással, hogy ne legyen idejük keresni Jézus hatalmát. Így egy idő után a saját erejükből fognak dolgozni, fel fogják áldozni az egészségüket és a családjukat egy elég jó cél érdekében.



'Működni fog! Működni fog! Ez egy hihetetlenül jó terv!' A démonok buzgón indultak teljesíteni a megbízatásukat, hogy a keresztények minél kevesebb időt hagyjanak Istenre és a családjaikra szerte a világon, hogy a Feltámadás ünnepe a nyúl és tojás ünnepe legyen, és hogy minél kevesebb idejük maradjon arra, hogy beszéljenek másoknak Jézus hatalmáról, és arról, hogyan változtatta meg az életüket.


Azt hiszem, a kérdés az, hogy sikeres volt Sátán ebben a cselben? Döntsd el te magad!


Neked mire van időd?




Forrás: itt a szöveges verzió, itt a videós verzió (angolul).

2009. június 12., péntek

A Zarándok útja



Tegnap éjszaka filmet néztük F.-el. A hatása alatt vagyok. Újraértékelek. Életem dolgai más megvilágításba kerültek. Megújult a reménységem. Még egyszer meg kell néznem. És a könyvet is el kell olvasnom, ami a film alapjául szolgált. Nagyon-nagyon felüdülés volt ez már a lelkemnek!! És úgy érzem, még szükségem van ilyenekre. Most. Hamar. És köszi, Zsolt (tőle hoztam el).

Te is nézd meg a Zarándokot! A film rákattintva indul, és majdnem kétórás. Ha megnézted, és van véleményed, írd meg kérlek.


A Zarándok Útja

2009. június 10., szerda

Meg tudsz bocsátani?? 2.




A megbocsátásról blogoltam előbb. Itt a folytatása.

Honnan tudhatod, hogy nem bocsátottál meg igazán? Mi a jele annak, hogy szükséges végigmenned az előző bejegyzésben említett folyamaton újból? Erre egyetlen kérdés a válasz: Mi történik, hogyha ma újra vétkezik ellened a testvéred, vagy az az ember, akinek az imént bocsátottál meg? Mi fog benned lejátszódni?

Hogyha minden egyes régebbi sérelmed betódul a fejedbe, és az a legelső gondolatod, hogy "na ugye, megmondtam, ez már csak egy olyan ember!!!" vagy az, hogy "sejtettem, hogy ez fog történni, mi mást várhatnék tőle?!?!" - nos, ha ez az első gondolatod, akkor biztos lehetsz benne, hogy a megbocsátásod nem volt tökéletes. Aki nem tudja bűnt-felejtve szeretni azt, akinek megbocsátott, az nem bocsátott meg igazán.

Milyen a tökéletes megbocsátás? Pont olyan, mint Istené! Ő egyetlen megvallott bűnünkre sem emlékszik vissza, és sohasem hánytorgat föl semmit sem nekünk. Minden alkalommal, amikor megbocsát tökéletesen tiszta lappal folytathatjuk utunkat Vele. Mindig ad új esélyt, és a legjobbat feltételezi: elhiszi, hogy nem fogunk újra elbukni!

Isten a szeretet. A szeretet és a megbocsátás nagyon összefügg egymással. Aki megbocsátott, az szeret. Aki megbocsátott, az nem hánytorgat föl, még akkor sem, ha adódik rá lehetősége megtenni. Az nem várja a másik bukását. Az nem emlékezik minden egyes hibára, bűnre, vétekre- az nem listáz, és nem lobogtatja a bűnlistát. Nem is beszél másoknak lépten-nyomon a saját sérelméről- hiszen már megbocsátott, vagyis nincs miről beszélni! Aki megbocsátott, annak a szíve szeretettel van tele, megindul a másikon, amikor az szenved és a szájából jóindulat és áldás száll arra a személyre, aki sérelmet okozott neki. Nem a bukását várja, hanem a sikerét munkálja. A szeretet nem a saját igazságának keres fórumot, hanem Isten szeretetét közvetíti. Nem nézi el a bűnt, de nem is kárhoztatja a másikat érte.

Ne szóljátok meg egymást atyámfiai.
Aki megszólja atyjafiát,
és aki kárhoztatja atyjafiát,
az a törvény ellen szól,
és a törvényt kárhoztatja.
Ha pedig a törvényt kárhoztatod,
nem megtartója,
hanem bírája vagy a törvénynek.
Egy a törvényhozó,
aki hatalmas megtartani és elveszíteni:
kicsoda vagy te,
hogy kárhoztatod a másikat?

(Jakab 4:11-12)




Vajon miért olyan nehéz megbocsátani? Azért, mert a jogos sértettség bennünk igazságszolgáltatás után kiállt. Szeretnénk látni a másik vesztét vagy legalábbis megszégyenülését, megbüntetődését. Azok után, amiken átmentünk a másik miatt, ezt így tartjuk jogosnak. És emberileg jogos is, amit érzünk.

Viszont van egy plusz tényező, amit kevesen veszünk figyelembe akkor, amikor megbocsátásról beszélünk. Ez pedig a saját állapotunk: az a tény, hogy mi is megbocsátásra szoruló emberek voltunk és vagyunk! Ha újjászületett keresztények vagyunk, akkor nekünk is megbocsátott Isten. (Ha nem vagy keresztény, akkor is megbocsátott már neked Isten, de ameddig nem fogadod el hittel, addig ez a tény nem tud hatással lenni az életedre.) Hogyha mi is olyanok vagyunk, akiknek megbocsátásra van szüksége, akkor nem nagyon ugrálhatunk, nem játszhatjuk a janit...

Meg kell értenünk, hogy nem mi vagyunk a valakik, nem körülöttünk forog a világ. Isten a Valaki, és Őkörülötte forog a világ. Róla szól minden. Legalábbis azoknak az életében így kell lennie, akiknek az életében Jézus Krisztus az Úr.

Keresztények gyakran elfelejtkeznek erről az igen húsba vágó igéről:

És mikor imádkozva megállotok,
bocsássátok meg,
ha valaki ellen valami panaszotok van;
hogy a ti mennyei Atyátok is
megbocsássa néktek
a ti vétkeiteket.
Ha pedig ti meg nem bocsátotok,
a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg
a ti vétkeiteket.

(Máté 11:25-26)


Ne áltassuk hát magunkat: ha mi nem akarunk megbocsátani, akkor Isten sem lesz erre hajlandó velünk kapcsolatban. Neki minden joga megvan ahhoz, hogy a mi szívünk állapotával azonos elbírálásban részesítsen bennünket! Azért, mert Ő igazságos. És az Ő igazsága végtelenül igazságosabb a mi részrehajló, magunk lelkét simogató igazságunknál.

Hanem szeressétek ellenségeiteket,
és jól tegyetek,
és adjatok kölcsönt,
semmit érte nem várván;
és a ti jutalmatok sok lesz,
és ama magasságos Istennek fiai lesztek:
mert ő jóltévő a háládatlanokkal
és gonoszokkal.
Legyetek azért irgalmasok,
mint a ti Atyátok is irgalmas.

(Lukács 6:35-36)


Mi van, ha elöntenek a rossz érzések a másik személlyel kapcsolatban?

Ez két okból lehetséges. Az első ok, hogy nem bocsátottál meg igazán- tehát a megbocsátatlanság, a neheztelés érzései jönnek föl benned. Ilyenkor újra az Úr elé kell menni, és újra vagy most először igazán megvallani neki a dolgokat lépésről lépésre...

A második ok az lehet, hogy ez egy kísértés. Az ördög szereti a kavarodást az érzelmeinkben, ezért gyakran használja fel a lelkiismeretünket arra, hogy kárhoztató, vádoló, vagy gonosz gondolatokat adjon. Ezeknek a gondolatoknak lehet, sőt kell is ellene állni Jézus nevében. És akkor az ördög elfut.

Engedelmeskedjetek azért az Istennek;
álljatok ellene az ördögnek,
és elfut tőletek.

(Jakab 4:7)

Álljunk szilárd talajon, a hit talaján. Ha megbántad és elhagytad a bűnödet, akkor ne dőlj be, ha Sátán az érzéseiden keresztül újra lépre akar csalni. Ha letetted a haragodat és a neheztelésedet, akkor tiszta lelkiismerettel állhatsz Isten előtt, szégyenkezés és fölgerjedés nélkül.

És mi van a haraggal?

Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek:
a nap le ne menjen a ti haragotokon;
Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet.

(Efézus 4:26-27)

A harag az ige szerint nem bűn. De nagyon hamar azzá válik. Ha harag gerjed bennünk egy igazságtalanság miatt, az természetes dolog, és Isten nem ítél el minket természetes dolgokért. Nem kell tehát bűntudatot éreznünk, ha eldurran az agyunk valamin.Viszont a haragos viselkedésünk többféle bűnbe is belevihet minket, ezért az egyetlen bölcs döntés a haragunkat, amint lehet, de leginkább azonnal Isten elé vinni, és elengedni azt. Ha nem így teszünk, annak keserűség, megbocsátatlanság és sokak keserűsége lehet a következménye. Nézzünk az Úrra, és engedjük Isten Szentlelkét át-, meg átvizsgálni az érzéseinket.

Kövessétek mindenki irányában
a békességet és a szentséget,
a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:
Vigyázván arra,
hogy az Isten kegyelmétől
senki el ne szakadjon;
nehogy a keserűségnek bármely gyökere,
fölnevekedvén, megzavarjon,
és ez által sokan megfertőztettessenek.

(Zsidók 12:14-15)




2009. június 5., péntek

4 nap még...



Már csak 4 nap van hátra, utána lejárnak a közvélemény-kutatások. :)
Ha van kedved, akkor írd meg kommentben, hogy az eddigi kérdésekről mi a véleményed.

Meg tudsz bocsátani?? 1.



Ekkor hozzámenvén Péter, monda:
Uram, hányszor lehet az én atyámfiának
ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom?
még hétszer is?
Monda néki Jézus: Nem mondom néked,
hogy még hétszer is,
hanem még hetvenhétszer is.

(Máté 18:21-22)

A megbocsátásról sokat és még annál is többet kellene beszélni. Egy pszichiáter szerint, ha mindenki megbocsátana, akkor be lehetne zárni az elmegyógyintézeteket. Tudjuk, hogy a méreg az méreg, de mégsem tudjuk letenni a haragunkat Isten kezébe, s nem tudjuk azt elengedni.

Ma nagyon sokan neheztelnek másokra! Néha kimondva, de a legtöbbször kimondatlanul. A gyülekezeteink is meg vannak fertőzve a tagok megbocsátatlanságával, szájösszeszorított "áldjonmegazÚr"-jával, ami mögött ott van a "sohasem felejtem el, amit velem tettél" keserűsége...

Vannak nagyon sokan, akik egyáltalán nem akarnak megbocsátani. És vannak olyanok, akik nem tudják hogyan kell, s ezért nem teszik. Vajon a megbocsátás annyi lenne, hogy "az idő majd mindent helyrehoz"? Vagy "megbocsátok, de nem felejtek"? Létezik egyáltalán tökéletes megbocsátás ember és ember között, amikor igazán elfelejted a sérelmeket és felszabadult kapcsolatban vagy azzal az emberrel, aki megbántott, 3 lépés távolság nélkül? Vajon mit vár el tőlünk Isten, hogyan kell jól tennünk, és igei módon kezelni a kapcsolatainkat? Megosztom veled, amire jutottam az előbbi kérdéseken gondolkodva.

Először is, egy sokat mondó igerész arról, hogy miért kell megbocsátanunk:

Annakokáért hasonlatos a mennyeknek
országa a királyhoz, aki
számot akar vala vetni az ő szolgáival.
Mikor pedig számot kezde vetni, hozának
eléje egyet, aki tízezer tálentommal vala adós.
Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura,
hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit,
és mindenét, amije vala, és fizessenek.
Leborulván azért a szolga előtte,
könyörög vala néki, mondván:
Uram, légy türelemmel hozzám,
és mindent megfizetek néked.
Az úr pedig megszánván azt a szolgát,
elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.
Kimenvén pedig az a szolga,
találkozék eggyel az ő szolgatársai közül,
aki száz dénárral vala néki adós;
és megragadván azt, fojtogatja vala,
mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol.
Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé,
könyörög vala néki, mondván:
Légy türelemmel hozzám,
és mindent megfizetek néked.
De ő nem akará; hanem elmenvén,
börtönbe veté őt, mígnem megfizeti,
amivel tartozik. Látván pedig az ő szolgatársai,
amik történtek vala, felettébb megszomorodának;
és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak,
amik történtek vala. Akkor előhívatván őt az ő ura,
monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat
elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:
Nem kellett volna-é néked is
könyörülnöd a te szolgatársadon,
a miképpen én is könyörültem te rajtad?
És megharagudván az ő ura,
átadta őt a hóhérok kezébe,
mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.
Eképpen cselekszik az én mennyei Atyám is
veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok,
ki-ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.

(Máté 18:23-35)

Te mit gondolsz erről az igerészről?

Dávid aki sok dühöngő zsoltárt írt, tudta az igazi megbocsátás titkát: az őszinte kitárulkozást az Úr előtt. Nekünk is Istenhez kell mennünk lelkigondozásra, hogyha bajunk van emberekkel. Dávid szokását mi is elsajátíthatjuk, ha tanulmányozzuk kicsit a Zsoltárokat.


Itt van 4 lépés, ami sorrendben alkalmazva szintén elvisz az igazi megbocsátáshoz:

1. lépés Mondd el az Úrnak, hogy pontosan mit tett veled az a másik ember. "Uram, te látod azt hogy xy hogy rámrivallt a munkahelyen..." vagy "Uram, a legjobb barátom elárult engem, mert azt a rágalmat terjesztette rólam..."

2. lépés Engedd el a haragodat. Tedd le az Úr kezébe szándékosan, tudatosan. Legyen szándékod ott hagyni és soha többé nem magadra venni azt a haragot, amit most letettél. Ez döntés kérdése.

3. lépés Érzelmek. Borítsd ki a bilit az Úr előtt. Teljesen. Mindent. Mondd el, hogy mit éreztél a másik személy viselkedése miatt. Fogalmazz pontosan, amikor az érzéseid megnevezéséről van szó. Ne azt mondd, hogy "rossz érzéseket keltett bennem, az, hogy a másik elárult". Hanem mondd el az igazat, hogy "gyűlöltem és azt kívántam, hogy bár meghalna ". Ezek kemény dolgok. A szív indulatai megfogalmazva lehet, hogy elsőre megrémítenek téged. Ennek ellenére nem kell szégyellned őket, hiszen Isten jól tudja, hogy mit éreztél, őelőtte fölösleges szépíteni a lelkivilágod állapotát.

Isten ereje csak akkor tud az életedre hatást gyakorolni, hogyha őszinte vagy. A gyógyuláshoz előbb fel kell nyitni a gennyes sebet, ezután lehet csak megtisztítani és bekötözni. Csak így fog tökéletesen meggyógyulni.

Sokan nem alkalmazzák az utolsó lépést, és a sebük folyamatosan gennyezik... Érezted már egy gennyes seb szagát? Undorító, nem? Na, pontosan ugyanilyen szaga van annak a személynek, aki neheztelést hordoz a szívében. Messziről megismered az ilyen embert, mert minden cselekedetét áthatja a neheztelés bűze. Ne legyünk ilyenek. Merjünk szembenézni az érzéseinkkel és engedelmeskedjünk Istennek, amikor azt kéri, hogy engedjük el a sérelmeinket. Ez ilyen egyszerű. A kérdés nem az, hogy képes vagy-e erre. Hanem az, hogy igazán akarod-e ezt?

4. lépés Mondd el az Úrnak, hogy te a szívedből megbocsátasz azért a jogos sérelemért, ami téged ért. Mondd el, hogy elengeded az összes rossz érzésedet, amiket az imént fölsoroltál, leteszed őket Isten színe előtt. Kérjed Istent, hogy adja az Ő tökéletes szeretetét a szívedbe a téged megsértő, vagy neked kárt okozó személy iránt. És ha tudsz, akkor már most imádkozhatsz a másik személyért, ha arra indít Isten Szentlelke.


Van véleményed? Írd meg. Szeretettel várom. A téma hamarosan folytatódik...



A poszt folytatását itt olvashatod: Meg tudsz bocsátani?? 2.

2009. június 2., kedd

Józan Ész elment...





A Józan Ész halálára

(nyugodjék békében)


Ma, egy szeretett barátunk halálát siratjuk: a Józan Észét, aki sok éven át volt közöttünk. Senki sem tudja biztosan, hány éves volt, mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.

Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint "dolgozni kell, hogy tető legyen a fejünk felett" és "mindennap kell olvasni egy keveset"; hogy tudjuk, miért lel aranyat, ki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint "az élet nem mindig igazságos" és "lehet, hogy én vagyok a hibás".

Józan Ész egyszerű és hatásos parancsok ("addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér") és megbízható szülői stratégiák ("nem a gyerek, hanem a felnőtt dirigál") szerint élt.

Egészsége akkor kezdett gyorsan romlani, amikor jó szándékú, de hatástalan szabályokat kezdtek alkalmazni: jelentések egy hatéves kisfiúról, akit szexuális zaklatással vádoltak, mert megpuszilta egy osztálytársát; kamaszokról, akiknek iskolát kellett változtatniuk, mert feljelentették drogot áruló társukat, vagy a fegyelmezetlen diákját megdorgáló tanítónő elbocsátása csak rontott az állapotán.

Józan Ész akkor kezdett háttérbe szorulni, amikor szülők csak azért támadtak a tanárokra, mert azok végezték el azt a munkát, amelyben a szülők csődöt mondtak: fegyelmezetlen gyermekeik fegyelmezését.



Még tovább hanyatlott, amikor az iskoláknak szülői engedélyt kellett beszerezniük ahhoz, hogy beadjanak egy aszpirint, bekenjenek egy gyereket naptejjel, ugyanakkor tilos volt tájékoztatniuk a szülőket, ha egy diáklány teherbe esett, pláne ha abortuszt akart csináltatni.



Józan Észnek elment a kedve az élettől, amikor a tízparancsolat nevetség tárgyává vált, némely "egyház" üzletté aljasult, és amikor a bűnözők kezdtek különb elbánásban részesülni, mint áldozataik.

Józan Ész számára kemény csapás volt arról értesülni, hogy az ember már nem védheti meg magát egy tolvajtól a saját házában, ellenben a tolvaj beperelheti őt, ha kezet emel rá.

Józan Ész halálát megelőzte szüleié: az Igazságé és a Bizalomé, a feleségéé: a Bölcsességé, a lányaiké: a Felelősségé és a Törvényességé, a fiuké: az Ésszerűségé.

Túlélik szörnyű mostohatestvérei: Hívják ide az ügyvédemet, Nem én voltam, Ne szólj bele, és A társadalom áldozata vagyok.

Nem voltak sokan a temetésén, mivel nagyon kevesen fogták fel, hogy elment.
Ha még emlékszel rá, add tovább ezeket a gondolatokat.

Ellenkező esetben csatlakozz a többséghez,- ne tegyél semmit.




2009. június 1., hétfő

Khm-khm...




Egy teljes hét van még a 'közvélemény-kutatás' végéig. Egy hét, és lekerülnek ezek a kérdések. Persze, később lesznek majd új kérdések. De azok nem ezek a kérdések lesznek.

Ha nem tetted meg, akkor most még megteheted: szavazz.