Meg tudsz bocsátani?? 1.

Ekkor hozzámenvén Péter, monda:
Uram, hányszor lehet az én atyámfiának
ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom?
még hétszer is?
Monda néki Jézus: Nem mondom néked,
hogy még hétszer is,
hanem még hetvenhétszer is.
(Máté 18:21-22)

A megbocsátásról sokat és még annál is többet kellene beszélni. Egy pszichiáter szerint, ha mindenki megbocsátana, akkor be lehetne zárni az elmegyógyintézeteket. Tudjuk, hogy a méreg az méreg, de mégsem tudjuk letenni a haragunkat Isten kezébe, s nem tudjuk azt elengedni.

Ma nagyon sokan neheztelnek másokra! Néha kimondva, de a legtöbbször kimondatlanul. A gyülekezeteink is meg vannak fertőzve a tagok megbocsátatlanságával, szájösszeszorított "áldjonmegazÚr"-jával, ami mögött ott van a "sohasem felejtem el, amit velem tettél" keserűsége...

Vannak nagyon sokan, akik egyáltalán nem akarnak megbocsátani. És vannak olyanok, akik nem tudják hogyan kell, s ezért nem teszik. Vajon a megbocsátás annyi lenne, hogy "az idő majd mindent helyrehoz"? Vagy "megbocsátok, de nem felejtek"? Létezik egyáltalán tökéletes megbocsátás ember és ember között, amikor igazán elfelejted a sérelmeket és felszabadult kapcsolatban vagy azzal az emberrel, aki megbántott, 3 lépés távolság nélkül? Vajon mit vár el tőlünk Isten, hogyan kell jól tennünk, és igei módon kezelni a kapcsolatainkat? Megosztom veled, amire jutottam az előbbi kérdéseken gondolkodva.

Először is, egy sokat mondó igerész arról, hogy miért kell megbocsátanunk:

Annakokáért hasonlatos a mennyeknek
országa a királyhoz, aki
számot akar vala vetni az ő szolgáival.
Mikor pedig számot kezde vetni, hozának
eléje egyet, aki tízezer tálentommal vala adós.
Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura,
hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit,
és mindenét, amije vala, és fizessenek.
Leborulván azért a szolga előtte,
könyörög vala néki, mondván:
Uram, légy türelemmel hozzám,
és mindent megfizetek néked.
Az úr pedig megszánván azt a szolgát,
elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.
Kimenvén pedig az a szolga,
találkozék eggyel az ő szolgatársai közül,
aki száz dénárral vala néki adós;
és megragadván azt, fojtogatja vala,
mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol.
Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé,
könyörög vala néki, mondván:
Légy türelemmel hozzám,
és mindent megfizetek néked.
De ő nem akará; hanem elmenvén,
börtönbe veté őt, mígnem megfizeti,
amivel tartozik. Látván pedig az ő szolgatársai,
amik történtek vala, felettébb megszomorodának;
és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak,
amik történtek vala. Akkor előhívatván őt az ő ura,
monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat
elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:
Nem kellett volna-é néked is
könyörülnöd a te szolgatársadon,
a miképpen én is könyörültem te rajtad?
És megharagudván az ő ura,
átadta őt a hóhérok kezébe,
mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.
Eképpen cselekszik az én mennyei Atyám is
veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok,
ki-ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.
(Máté 18:23-35)

Te mit gondolsz erről az igerészről?

Dávid aki sok dühöngő zsoltárt írt, tudta az igazi megbocsátás titkát: az őszinte kitárulkozást az Úr előtt. Nekünk is Istenhez kell mennünk lelkigondozásra, hogyha bajunk van emberekkel. Dávid szokását mi is elsajátíthatjuk, ha tanulmányozzuk kicsit a Zsoltárokat.

Itt van 4 lépés, ami sorrendben alkalmazva szintén elvisz az igazi megbocsátáshoz:

1. lépés Mondd el az Úrnak, hogy pontosan mit tett veled az a másik ember. "Uram, te látod azt hogy xy hogy rámrivallt a munkahelyen..." vagy "Uram, a legjobb barátom elárult engem, mert azt a rágalmat terjesztette rólam..."

2. lépés Engedd el a haragodat. Tedd le az Úr kezébe szándékosan, tudatosan. Legyen szándékod ott hagyni és soha többé nem magadra venni azt a haragot, amit most letettél. Ez döntés kérdése.

3. lépés Érzelmek. Borítsd ki a bilit az Úr előtt. Teljesen. Mindent. Mondd el, hogy mit éreztél a másik személy viselkedése miatt. Fogalmazz pontosan, amikor az érzéseid megnevezéséről van szó. Ne azt mondd, hogy "rossz érzéseket keltett bennem, az, hogy a másik elárult". Hanem mondd el az igazat, hogy "gyűlöltem és azt kívántam, hogy bár meghalna ". Ezek kemény dolgok. A szív indulatai megfogalmazva lehet, hogy elsőre megrémítenek téged. Ennek ellenére nem kell szégyellned őket, hiszen Isten jól tudja, hogy mit éreztél, őelőtte fölösleges szépíteni a lelkivilágod állapotát.

Isten ereje csak akkor tud az életedre hatást gyakorolni, hogyha őszinte vagy. A gyógyuláshoz előbb fel kell nyitni a gennyes sebet, ezután lehet csak megtisztítani és bekötözni. Csak így fog tökéletesen meggyógyulni.

Sokan nem alkalmazzák az utolsó lépést, és a sebük folyamatosan gennyezik... Érezted már egy gennyes seb szagát? Undorító, nem? Na, pontosan ugyanilyen szaga van annak a személynek, aki neheztelést hordoz a szívében. Messziről megismered az ilyen embert, mert minden cselekedetét áthatja a neheztelés bűze. Ne legyünk ilyenek. Merjünk szembenézni az érzéseinkkel és engedelmeskedjünk Istennek, amikor azt kéri, hogy engedjük el a sérelmeinket. Ez ilyen egyszerű. A kérdés nem az, hogy képes vagy-e erre. Hanem az, hogy igazán akarod-e ezt?

4. lépés Mondd el az Úrnak, hogy te a szívedből megbocsátasz azért a jogos sérelemért, ami téged ért. Mondd el, hogy elengeded az összes rossz érzésedet, amiket az imént fölsoroltál, leteszed őket Isten színe előtt. Kérjed Istent, hogy adja az Ő tökéletes szeretetét a szívedbe a téged megsértő, vagy neked kárt okozó személy iránt. És ha tudsz, akkor már most imádkozhatsz a másik személyért, ha arra indít Isten Szentlelke.


Van véleményed? Írd meg. Szeretettel várom. A téma hamarosan folytatódik...

A poszt folytatását itt olvashatod: Meg tudsz bocsátani?? 2.