Isten hozott a fedélzeten!


Nagyon örülök, hogy idetaláltál. Szeretettel ajánlom ezt az oldalt:
olvass, írd meg a véleményedet, mazsolázz kedvedre az itt olvasható tartalmakból.

Ha személyes kérdésed van, akkor küldj egy e-mail-t:
címemet az oldalsávban megtalálod.

Hasznos időtöltést és Isten áldását Neked:

Eszti :)

________________________________________________________



2009. június 5., péntek

Meg tudsz bocsátani?? 1.



Ekkor hozzámenvén Péter, monda:
Uram, hányszor lehet az én atyámfiának
ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom?
még hétszer is?
Monda néki Jézus: Nem mondom néked,
hogy még hétszer is,
hanem még hetvenhétszer is.

(Máté 18:21-22)

A megbocsátásról sokat és még annál is többet kellene beszélni. Egy pszichiáter szerint, ha mindenki megbocsátana, akkor be lehetne zárni az elmegyógyintézeteket. Tudjuk, hogy a méreg az méreg, de mégsem tudjuk letenni a haragunkat Isten kezébe, s nem tudjuk azt elengedni.

Ma nagyon sokan neheztelnek másokra! Néha kimondva, de a legtöbbször kimondatlanul. A gyülekezeteink is meg vannak fertőzve a tagok megbocsátatlanságával, szájösszeszorított "áldjonmegazÚr"-jával, ami mögött ott van a "sohasem felejtem el, amit velem tettél" keserűsége...

Vannak nagyon sokan, akik egyáltalán nem akarnak megbocsátani. És vannak olyanok, akik nem tudják hogyan kell, s ezért nem teszik. Vajon a megbocsátás annyi lenne, hogy "az idő majd mindent helyrehoz"? Vagy "megbocsátok, de nem felejtek"? Létezik egyáltalán tökéletes megbocsátás ember és ember között, amikor igazán elfelejted a sérelmeket és felszabadult kapcsolatban vagy azzal az emberrel, aki megbántott, 3 lépés távolság nélkül? Vajon mit vár el tőlünk Isten, hogyan kell jól tennünk, és igei módon kezelni a kapcsolatainkat? Megosztom veled, amire jutottam az előbbi kérdéseken gondolkodva.

Először is, egy sokat mondó igerész arról, hogy miért kell megbocsátanunk:

Annakokáért hasonlatos a mennyeknek
országa a királyhoz, aki
számot akar vala vetni az ő szolgáival.
Mikor pedig számot kezde vetni, hozának
eléje egyet, aki tízezer tálentommal vala adós.
Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura,
hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit,
és mindenét, amije vala, és fizessenek.
Leborulván azért a szolga előtte,
könyörög vala néki, mondván:
Uram, légy türelemmel hozzám,
és mindent megfizetek néked.
Az úr pedig megszánván azt a szolgát,
elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.
Kimenvén pedig az a szolga,
találkozék eggyel az ő szolgatársai közül,
aki száz dénárral vala néki adós;
és megragadván azt, fojtogatja vala,
mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol.
Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé,
könyörög vala néki, mondván:
Légy türelemmel hozzám,
és mindent megfizetek néked.
De ő nem akará; hanem elmenvén,
börtönbe veté őt, mígnem megfizeti,
amivel tartozik. Látván pedig az ő szolgatársai,
amik történtek vala, felettébb megszomorodának;
és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak,
amik történtek vala. Akkor előhívatván őt az ő ura,
monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat
elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:
Nem kellett volna-é néked is
könyörülnöd a te szolgatársadon,
a miképpen én is könyörültem te rajtad?
És megharagudván az ő ura,
átadta őt a hóhérok kezébe,
mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.
Eképpen cselekszik az én mennyei Atyám is
veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok,
ki-ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.

(Máté 18:23-35)

Te mit gondolsz erről az igerészről?

Dávid aki sok dühöngő zsoltárt írt, tudta az igazi megbocsátás titkát: az őszinte kitárulkozást az Úr előtt. Nekünk is Istenhez kell mennünk lelkigondozásra, hogyha bajunk van emberekkel. Dávid szokását mi is elsajátíthatjuk, ha tanulmányozzuk kicsit a Zsoltárokat.


Itt van 4 lépés, ami sorrendben alkalmazva szintén elvisz az igazi megbocsátáshoz:

1. lépés Mondd el az Úrnak, hogy pontosan mit tett veled az a másik ember. "Uram, te látod azt hogy xy hogy rámrivallt a munkahelyen..." vagy "Uram, a legjobb barátom elárult engem, mert azt a rágalmat terjesztette rólam..."

2. lépés Engedd el a haragodat. Tedd le az Úr kezébe szándékosan, tudatosan. Legyen szándékod ott hagyni és soha többé nem magadra venni azt a haragot, amit most letettél. Ez döntés kérdése.

3. lépés Érzelmek. Borítsd ki a bilit az Úr előtt. Teljesen. Mindent. Mondd el, hogy mit éreztél a másik személy viselkedése miatt. Fogalmazz pontosan, amikor az érzéseid megnevezéséről van szó. Ne azt mondd, hogy "rossz érzéseket keltett bennem, az, hogy a másik elárult". Hanem mondd el az igazat, hogy "gyűlöltem és azt kívántam, hogy bár meghalna ". Ezek kemény dolgok. A szív indulatai megfogalmazva lehet, hogy elsőre megrémítenek téged. Ennek ellenére nem kell szégyellned őket, hiszen Isten jól tudja, hogy mit éreztél, őelőtte fölösleges szépíteni a lelkivilágod állapotát.

Isten ereje csak akkor tud az életedre hatást gyakorolni, hogyha őszinte vagy. A gyógyuláshoz előbb fel kell nyitni a gennyes sebet, ezután lehet csak megtisztítani és bekötözni. Csak így fog tökéletesen meggyógyulni.

Sokan nem alkalmazzák az utolsó lépést, és a sebük folyamatosan gennyezik... Érezted már egy gennyes seb szagát? Undorító, nem? Na, pontosan ugyanilyen szaga van annak a személynek, aki neheztelést hordoz a szívében. Messziről megismered az ilyen embert, mert minden cselekedetét áthatja a neheztelés bűze. Ne legyünk ilyenek. Merjünk szembenézni az érzéseinkkel és engedelmeskedjünk Istennek, amikor azt kéri, hogy engedjük el a sérelmeinket. Ez ilyen egyszerű. A kérdés nem az, hogy képes vagy-e erre. Hanem az, hogy igazán akarod-e ezt?

4. lépés Mondd el az Úrnak, hogy te a szívedből megbocsátasz azért a jogos sérelemért, ami téged ért. Mondd el, hogy elengeded az összes rossz érzésedet, amiket az imént fölsoroltál, leteszed őket Isten színe előtt. Kérjed Istent, hogy adja az Ő tökéletes szeretetét a szívedbe a téged megsértő, vagy neked kárt okozó személy iránt. És ha tudsz, akkor már most imádkozhatsz a másik személyért, ha arra indít Isten Szentlelke.


Van véleményed? Írd meg. Szeretettel várom. A téma hamarosan folytatódik...



A poszt folytatását itt olvashatod: Meg tudsz bocsátani?? 2.

8 megjegyzés:

  1. Sszia Eszti!
    Nem tudom, melyik blogodba írjam, hogy nézz be hozzám egy játékra a 8 éhes száj blogra.

    VálaszTörlés
  2. Egyetertek azzal amit irsz ,nagyon sok baj szarmazik "a megnembocsajtas" szellemebol,sot akadalyozza az Ur munkajat is.Hiteletem alatt megtanultam azt amit 1.lepesedben leirtal,ha nem ismerem be oszinten szivem allasat s a masik fel elleni panaszom nincs szabadulas."Kegyetlenul" oszintenek kellett lennem,minden esetben onmagammal s Istennel is.De sajnos nem minden esetben tortenhetett meg ez az illeto szemelyekkel,mert akarva rendezni dolgaink,serelmeink a valasz az volt"semmi bajom veled".De a valo mas.Ilyenkor megertettem hogy szukseges rendeznem kapcsolatom az Urral hogy O majd felszabaditson az illeto szemellyel szemben erzett ellenerzesemtol.S ez megtortent.Az Ur megszabadit.Ez igy nagyjabol.

    VálaszTörlés
  3. Iri, valójában a megbocsátásunk tűzpróbája egy-egy olyan helyzet, ahol a kapcsolatrendezés szándékára a másik fél válasza a tagadás, a "minden rendben". Mit teszünk ilyenkor???

    Nagy kihívás, és a szívünk valódi szándéka is 'tesztelődik' ilyenkor, vagyis hogy mennyire gondoltuk komolyan a megbocsátást, elengedést. Ezért sem lehet érzelmek vezetése szerint megbocsátani- mert nagyon könnyen fordulhat a kocka, és máshogyan kezdek érzeni, és akkor mi lesz a megbocsátásommal, visszavonom, új haragot engedek a szívemben szabadjára?

    Nagyon jó, hogy az Úr úgy rendezte, hogy lehetek szabad a nehezteléstől, Ő fel tud szabadítani a rossz érzések hatalma alól, függetlenül a másik fél reagálásától!!

    A bejegyzés folytatásában tovább fogom boncolgatni a megbocsátást és néhány a témához kapcsolódó helyzetet.

    VálaszTörlés
  4. Virág, éppen tegnap éjjel olvastam a blogodat, hihi. Már gondolkozom a válaszon... ;)

    VálaszTörlés
  5. Ezek az irások teljes prédikációk!Sokan kéne hallják és olvassák!(EZT KOMOLYAN IROM!)

    VálaszTörlés
  6. Cicolány, nagyon köszönöm. :) Ha épít, amit itt olvasol, akkor az Úrnak adjál érte hálát, hisz bárkit felhasználhat, most éppen engem használ, hogy közelebb vonjon magához, mert nagyon szeret téged.:) Tőle kaptam, amit írok, nem saját kútfő.

    És köszönöm, hogy ezt megírtad, a visszajelzéseid sokat jelentenek nekem.:)

    VálaszTörlés
  7. Nekem évekbe tellett valamit megbocsájtani. Ez nagyon nehéz számomra és lehet hogy még nem is sikerült mert időről időre olyan fájdalom van bennem miatta hogy a szívem majd megszakad, ha csak rágondolok sírok.

    VálaszTörlés
  8. Náncsi, az érzelmek nagyon meg tudnak sérülni az emberi kapcsolatokban!! Minél közelebb áll hozzád az a személy, aki megsebez, minél mélyebb volt a kapcsolat, annál inkább igaz ez. Ha nagyon mély sebet kaptál, akkor megbocsátás UTÁN is hosszabb időbe telik a feldolgozás és a teljes érzelmi gyógyulás, bár Isten egy pillanat alatt is elveheti a rossz érzéseidet, és a szomorúságodat. Erre meg is kérheted Őt, főleg, ha annyira gyötrő a fájdalmad- Istennek erre megvan a hatalma!

    A gyógyulást és a megbocsátást viszont nem célszerű összekeverni, mert a kettő egyáltalán nem ugyanaz. A megbocsátás különbözik a fentiektől, hiszen ez utóbbi egy döntés kérdése, tehát egy pillanat alatt megvalósul. Azt neked kell tudnod, hogy volt-e olyan pont az életedben, amikor igazán megtetted azzal a személlyel kapcsolatban. Ha elengeded a másikkal szembeni jogos sérelmedet és a fájdalmadat, s az elszenvedett traumát teljesen átadod Istennek, akkor az Ő ereje az életedbe tud áradni és EGÉSZEN meg tud gyógyítani érzelmileg!

    Ha nem nagyon akar gyógyulni a seb, akkor az amiatt lehet, hogy nem igazán akarod elengedni a téged ért súlyos sérelmet. Talán annyira rosszul érintett téged az a helyzet, hogy nem tudatosan, de a szíved mélyén arra vágysz, hogy ne ússza meg ilyen könnyen az illető. Talán sejted, hogy ha őszintén megbocsátasz, akkor mindent el kell engedni, nem hánytorgathatsz föl többé soha semmit- tiszta lappal indul nálad a másik. De amikor mélyen megsértik az érzéseinket, akkor gyakran nem akarjuk, hogy új lappal induljon a sérelmet okozó, hanem azt akarjuk, hogy bűnhődjön, és hogy pontosan úgy gyötrődjön a ballépése miatt, ahogyan mi is gyötrődtünk őmiatta. Ez még így nem megbocsátás.

    Talán segít az a tudat, hogy Isten nagyobb a mi szívünknél, és az Ő szívében ugyanolyan FONTOS a tettes, mint az áldozat!! Ő nagyon, de nagyon szereti azt, aki ellened azt a dolgot elkövette, és őérte is elküldte Jézust, mert az Ő élete is fontos neki. Ugyanúgy, mint a tiéd.

    Istennek fáj az ellenségeskedésed egy másik emberrel, még akkor is, ha küzdesz ezek ellen az érzések ellen. Ő békességet és szeretetet akar ember és ember között látni. Emellett pedig: Ő is ad új esélyt NEKED, és hisz benned, mint emberben, hogy képes vagy a változásra- muszáj neked is hinni abban a másikban!! Nem azért, amit eddig mutatott a változni akarásából. Hanem egyedül Istenért, mert Ő ezt elvárja tőled. És magadért- mert a megbocsátás hiánya téged emészt el. Annak rossz, aki haragszik. Megértem, hogy nem egyszerű a helyzeted, de ennél már csak rosszabb lesz, ha egy életen át nem akarod letenni. Isten látja a szíved. Engedd el, amit el kell engedned.

    Remélem nem bántásnak érzékelted mindazt, amit leírtam. Így látatlanban nehéz segíteni, csak általánosságokat tudtam írni. Ha gondolod, írj egy e-mailt, szívesen válaszolok. Aztán meg lehet, hogy csak ezért írtad le, hogy le legyen írva- és kész. Ezt te tudod. Ha meg tudlak még hallgatni, akkor szeretettel megteszem. :)

    VálaszTörlés