Isten hozott a fedélzeten!


Nagyon örülök, hogy idetaláltál. Szeretettel ajánlom ezt az oldalt:
olvass, írd meg a véleményedet, mazsolázz kedvedre az itt olvasható tartalmakból.

Ha személyes kérdésed van, akkor küldj egy e-mail-t:
címemet az oldalsávban megtalálod.

Hasznos időtöltést és Isten áldását Neked:

Eszti :)

________________________________________________________



2012. július 12., csütörtök

Evangélium: amin nem léthetünk túl



Sokan gondolják, hogy az evangélium csak a kezdet. Az kell, hogy az ember megtérhessen, hogy Istennel kapcsolatba kerülhessen. De ha ez a kapcsolat létrejött, akkor az új életben járva már nem kell az evangéliumnál lehorgonyozni, hanem tovább kell lépni, 'magasabb szintű' tanítások felé. Hát nem így van. Az evangélium nem egyszerűen kezdet, hanem alap: a hívő életünk gerince. Az a keresztény, aki túl akar lépni az evangéliumon, elveszíti az első szeretetét.

Hogyan is tudnánk felfogni Isten tökéletes megváltási művét, ha nem ez lenne, amiről napról napra gondolkozunk, amibe beleszédülünk és ami megremegteti a szívünket könnyeket csalva a szemünkbe akárhány év hívőség után is? Istennek túláradó szeretete, hol vagy az életünkből?

Rutinból élünk, rutinból járjuk az utunkat, mint hívők és rutinból szolgálunk. Hol van az Atyához feltétlenül ragaszkodó rajongó szeretet belőlem és belőled, Testvérem??

Az evangélium életünk mindenkori alapja. Az alap, amin sohasem szabad túllépni, mert ha megtesszük, elveszítjük a kapcsolatunkat a Forrással. Akkor balgán azt hisszük, hogy többre van szükségünk: több kell az élettől, több kütyü, több holmi, több anyagi, amit birtokolhatunk, és több tett, mert jó, megváltattunk, de hát az élet bonyolult...

Pedig nem, hanem olyan nagyon egyszerű.  Ha kegyelmet nyertünk és bírjuk Isten megbocsátását, akkor mindenünk megvan, ami az élethez kell. Vajon hisszük-e ezt?

Elgondolkoztam: talán azért van, hogy sokan vágynak rá, de mégis olyan kevesen tudnak hívőként az Atya iránti igazi friss rajongó érzelmekkel élni, mert a szeretet a kereszten definiálódik, és mert ezen mi már túlvagyunk. Az evangélium az evangélizációkon hangzik el, és sem a mindennapjainkban, sem a gyülekezeti igehirdetésekben nem ennek van központi szerepe. Ezért esik a nehezünkre bizonyságot tenni: oly rég volt, amikor azt a döntést meghoztuk, és azóta... talán a szenvedély is eltűnt.

Hallgattam egy tanítást az elmúlt napokban. Egyik kedvenc igehirdetőm, Paul Washer nagyon elemi erővel bíró igazságokat fogalmaz meg: borzol és változásra késztet. Megosztom, mert annyira fontos. Hiszem, hogy az ilyen tanítások segítenek nem túllépni az evangéliumon.

(A videó magyar feliratos és egyórás.)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése