Isten hozott a fedélzeten!


Nagyon örülök, hogy idetaláltál. Szeretettel ajánlom ezt az oldalt:
olvass, írd meg a véleményedet, mazsolázz kedvedre az itt olvasható tartalmakból.

Ha személyes kérdésed van, akkor küldj egy e-mail-t:
címemet az oldalsávban megtalálod.

Hasznos időtöltést és Isten áldását Neked:

Eszti :)

________________________________________________________



2009. április 19., vasárnap

Karbantartatlan lelkem...





Lassan széjjelcsúszik a családunk. Hogy miért? Annyi okot tudnék sorolni... A 3 napja tartó régi-cetlik-és-papírok és könyvek és emlékek armadájának szanálása miatt is: én az ilyet általában szoktam élvezni, de most már unom, pedig még korán sincs rend. Ennek örömére ma kaptam egy szabad délutánt a Kedvestől: jó pár órára elvitte a 3 nagyot autózni, sétálni. Jólesett a csend, a magamban létel, hihetetlen régen voltam így utoljára. Szépen, viszonylagos zavartalanságban ment a rendrakás, amíg Zeki fel nem kelt, és ki nem találta, hogy mászik egy kört. Rögtön az asztal alatti morzsahalomban kötött ki, és félrenyelt egy nagyobb darabot, alig bírta felköhögni- nesze neked kizárólagos szoptatás egy éves korig... És akármennyire is igyekeztem, nem tudtam befejezni a munkát. Nagyon csalódott voltam, mert azt hittem elég lesz az idő, de sajnos több a holmi, mint amire számítottam... Meg idegesít, hogy néhány óra holmipakolászás után elfáradok. Utoljára akkor éreztem ezt, amikor Zeki pocakbab volt. Most nincs bab, és mégis el vagyok tunyulva. És hát ez bossssszant nagyon, illetve elkeserít. (Tudom, feltalálták már a tornát, de mégis...) A gyerekeknek is mostanában a lazított nevelési elveink miatt neveletlenkedhetnékjük, és önmagukból kifordulhatnékjuk van. Nekem meg néha a helyzettől elrohanhatnékom...


Szóval lenne miért kibuknom, de tudom, hogy valójában a fókuszt vesztettem el, ez minden bajom gyökere, nem más. Az Úrral való kapcsolatom vált olyan ingataggá. És ilyenkor az egész életem alapjaiban kezd szétcsúszni. És ha az én életem kezd szétcsúszni, akkor a családé is. Nincsenek kulcsesemények, amik ide vezettek, inkább olyan ez az egész, mint amikor az ember nem szán időt rácsörögni a legjobb barátnőjére... hetekig... és aztán már nem biztos abban, hogy a másik hogyan is érez, mit gondol. Aztán elindul a feltételezgetés, meg kétségek gyötrik... Engem nem gyötör kétség, de ettől függetlenül tudom, hogy újra a 'telefonért' kellene nyúlnom már nagyon hamar. A családom miatt, a gyerekek miatt, és leginkább magam miatt... üres szívvel nem lehet megtölteni az éhező családot áldásokkal... Holnap vasárnap: szép nap egy kis baráti csevejre az Úrral. Karbantartatlan lelkemnek szüksége van néhány jó szóra Őtőle. Remélem, hogy menni fog. Egy biztos: Isten vár rám. Mennem kell...



Ez az egyik legújabb kedvencem dalilag. Mostanában nagyon közel áll a szöveg hozzám érzelmileg. Sajnos nem találtam olyat, amihez van szöveg is, meg jó képek is, úgyhogy a szövegtelen példányt választottam. A szöveget a videó alá mellékelem. Nincsen lefordítva, mert ha most neki kéne állnom, akkor ez a bejegyzés napokat csúszna, és addigra talán már aktualitását is vesztené. Itt van tehát:





Is this one for the people? Is this one for the Lord?
Or do I simply serenade for things I must afford?
You can jumble them together, my conflict still remains
Holiness is calling, in the midst of courting fame
Cause I see the trust in their eyes
Though the sky is falling
They need Your love in their lives
Compromise is calling

What if I stumble, what if I fall?
What if I lose my step and I make fools of us all?
Will the love continue when my walk becomes a crawl?
What if I stumble, and what if I fall?

What if I stumble, what if I fall?
You never turn in the heat of it all
What if I stumble, what if I fall?

Father please forgive me for I can not compose
The fear that lives within me
Or the rate at which it grows
If struggle has a purpose on the narrow road you've carved
Why do I dread my trespasses will leave a deadly scar
Do they see the fear in my eyes? Are they so revealing?
This time I cannot disguise all the doubt I'm feeling


What if I stumble, what if I fall?
What if I lose my step and I make fools of us all?
Will the love continue when my walk becomes a crawl?
What if I stumble, and what if I fall?

What if I stumble?
Everyone's got to crawl when you know that
You're up against a wall, it's about to fall
Everyone's got to crawl when you know that

I hear You whispering my name [You say]
"My love for You will never change" [never change]

What if I stumble, what if I fall?
What if I lose my step and I make fools of us all?
Will the love continue when my walk becomes a crawl?
What if I stumble, and what if I fall?

What if I stumble, what if I fall?
You never turn in the heat of it all
What if I stumble, what if I fall?
You are my comfort, and my God

Is this one for the people, is this one for the Lord?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése