Isten hozott a fedélzeten!


Nagyon örülök, hogy idetaláltál. Szeretettel ajánlom ezt az oldalt:
olvass, írd meg a véleményedet, mazsolázz kedvedre az itt olvasható tartalmakból.

Ha személyes kérdésed van, akkor küldj egy e-mail-t:
címemet az oldalsávban megtalálod.

Hasznos időtöltést és Isten áldását Neked:

Eszti :)

________________________________________________________



2010. január 10., vasárnap

Szemérem, százegy


Figyelmeztetés: Ez most megint egy olyan poszt, ami hosszú lesz, kemény, és könnyen lehet, hogy nem fog tetszeni, de attól még ez a véleményem. Mindenki saját felelősségére olvassa.:)

Szerintem a legtöbb Disney-mese káros a keresztény gyerekekre (talán Micimackó az egyetlen kivétel). Mi a bajom velük? A család és a szerelem. Nem jut eszembe olyan Disney mesefilm, amiben egészséges családképet ábrázolnának családfő apával, férjét tisztelő anyával, helyesen viselkedő gyerekekkel. Helyette viszont elérhetetlen férj, emancipált szupernő feleség, engedetlen és öntörvényű gyerekek vannak, s rendszerint az is bebizonyosodik, hogy utóbbiak gondolják jól, nem a szülők. Az is gyakori, hogy egyáltalán nincsenek jelen a szülők, hanem egymás segítségével oldják meg a helyzeteket a gyerekek, ami azt sugallja, hogy a szülők nem elérhetőek, ha gond van, így meg kell tanulni nélkülük boldogulni.

Ezek az ábrázolások egyáltalán nem segítenek abban, hogy a gyerekekben legalább halványan kialakuljon az egészséges családkép, vagy hogy legalább nagy vonalakban tisztába kerüljenek a családon belüli szerepekkel. Pedig most lenne leginkább szükség erre, hiszen ott tartunk, hogy sok kisgyerek előtt egyáltalán nincsen személyes életpélda, hogy egészséges családot, egészséges szerepeket láthatna, tanulhatna. Na, nem mintha a filmeknek kellene ezt a tátongó űrt betölteni, de az azért elvárható lenne, hogy ne lendítsék egy fokkal tovább a már amúgy is válságos folyamatokat, ami a családokat illeti...


A másik nagy probléma a Disney-mesékkel, hogy megjelenik bennük a szerelem, de végtelenül kicsavart formában, és szinte kizárólag házasságon kívül. Folyton úgy van megjelenítve, hogy ez az érzés mindent elsöprő, és teljesen elkerülhetetlen. Az udvarlás gyakran épül cselekre, egyenes beszéd helyett, és a szerelem velejárójaként nagyon hamar elcsattan az első csók. Semmit sem lehet a szerelem érzése ellen tenni, és semmit sem kell érte tenni, csak elcsábítani, megszerezni a másikat, és aztán boldogan élni. Ehhez képest pedig mennyire más a valóság!

(A saját, egykori váradalmaimat, és más korombeli asszonyokét elemezve rá kellett jönnöm, hogy sokan nem lettünk felkészítve arra, hogy a házasságban nem úgy lesz, mint a mesékben. Talán azt vártuk, hogy körbe leszünk rajongva, és a gondolatainkban fog olvasni a hercegünk, s így maximálisan ki leszünk szolgálva. Aztán nem így történt, ami nem is csoda, hiszen az asszonyi létről ennek a szöges ellentétét közli Isten Igéje a a Példabeszédek 31. részében. Az Úr kegyelmes, tanít és nevel, és szépen összecsiszolt bennünket F.-el, de sok könnyet és sértődést meg lehetett volna spórolni, ha az elejétől kezdve reálisabb elvárásokkal indulok neki. Ez pedig szerintem szoros összefüggésben van azzal a téves szerelem-ábrázolással, ami leginkább gyermek-, és ifjúkorom filmjeire alapozódott, és amivel később sok 'rendbetennivalóm' akadt.)

Meggyőződésem, hogy ma a Disney-meséken felnőtt korosztály azért is éli a házassága válságát, mert sok éven keresztül hamis képet közvetítettek felé ezek a nagyon meghatározó mesék.

Vajon miért lesznek szerelmesek a kisgyerekek? Nem azért, mert a mese a legerőteljesebb, gyakran az egyetlen tájékozódási pont az életükben a felnőtt szerepeket illetően- s mert a meseszereplők szinte kivétel nélkül szerelmesek lesznek és csókolóznak, vágyat keltve ezzel a gyerekben valami olyan után, ami abban az életkorban káros? (Erre még rátesz egy lapáttal pl. az óvoda is, ahol gyakorlatilag állandó beszédtéma, hogy ki kibe szerelmes...)


Nem lehetséges, hogy a gyerekek azért nem kérdeznek a felnőttektől annyit a családdal, házassággal, nemi szerepekkel kapcsolatban egy idő után, mert már nincs mit kérdezniük, hiszen kiművelték magukat a hercegnők, és a hercegek szerelmi élete alapján? A szülők azt gondolják, hogy a gyerekekkel jót tesznek, amikor ilyen mesealakokkal ismertetik meg őket. Valójában viszont olyan szinten ízlés-, és viselkedésformáló hatásúak a meseszereplők, hogy képesek titokban aláaknázni, és megrengetni a családdal kapcsolatos nagy gonddal felépített keresztény nevelést is.

Ez persze visszájára fordítható, de sok energiát és időt igényel, amit a szülő nem biztos, hogy rá akar erre szánni...

Gyerekeinknek egyáltalán nem kellene a szerelem érzését kisgyerekként megismerni, hiszen ez egy sokkal későbbi korra adatott, nem nekik! Maga a szerelem eleve olyan erőteljes érzés, hogy a kisgyerek teljesen ki van szolgáltatva a vágyainak, ha a szülő magára hagyja- márpedig gyakran ez történik. Teljesen rendellenesnek tartom, hogy nagyon sok 'szerelmes/rászedett' kisgyerek él úgy, hogy a szülők nem teszik helyre, hanem egyszerűen megmosolyogják, és ezzel is bátorítják a folytatásra, ami... mi is? Gyerekkori első csók? Tapogatás? Ezek nagyon komoly, tisztaságot érintő problémák, mégis természetesnek vesszük, és nem teszünk semmit, ha a gyerekeink ilyesmikbe bonyolódnak.


Vajon mi lenne a kislányok dolga? Várni a herceget, mint a mesékben? Illegetni magukat a szebbnél szebb ruhácskákban, nézőközönséget remélve? Körmöt lakkozni, meg affektálva hercegkisasszonyt játszani? Apák és anyák: ha nem neveltek a lányaitokba igazi szemérmet, amikor még kicsik, akkor sohasem fogják érezni, hogy ezek nem helyes dolgok!

De álljunk meg itt egy kicsit. Vajon a gyereked anyukája és apukája, vagyis te, és a párod milyen szinten vagytok szemérmesek? Szemérem alatt azt értem, hogy vannak dolgok, amiket nem mutatunk meg magunkból másnak, csak a férjünknek/feleségünknek. Most mondhatod, hogy ez kultúrafüggő, tehát kár szőrözni rajta, hogy mi számít szemérmesnek és mi nem- és igazad is van bizonyos szinten. De úgy hiszem, hogy Istennek is van szava ehhez a témához, mégpedig elég kemény:

Szentek legyetek, mert én az Úr,
a ti Istenetek szent vagyok.
(3Mózes 19:2b)

Nem hiszem, hogy a térd fölé nyúló vagy combközépig érő szoknya megfér a szentséggel. Azt sem gondolom, hogy a kivillanó has, hát és mellben túl feszes fölső megfér a szentséggel. Sem kisgyerekként, sem fiatal lányként, sem asszonyként nem fér meg. Most mondhatod, hogy maradi vagyok, de én ezt nem így gondolom. A világ számára a szemérem már régóta valami negatív dolog. De nekünk, akiknek Jézus az Urunk, nem szabadna így éreznünk. A szemérem olyan a testnek, mint a lelkiismeret a léleknek. Ádám és Éva bűnbe esése óta ez jelzi számunkra, hogyha veszélyben van a tisztaságunk. Sajnos a lelkiismerethez hasonlóan a szemérmünket is lehet korrumpálni. És ez ott indul, hogy kisgyerekként milyen ruhát adok a lányomra, és mennyire engedek magamutogató mesehősöket a gyerekszobájába.


Úgy hiszem, hogy Isten igazi hívő kislányokat, szolgálóleányokat akar látni felnövekedni, olyanokat, akik elsősorban az Ő dolgaival foglalkoznak, nem saját magukkal. Rebekákat, Leákat, Máriákat, Sárákat. Nem kicsi Naomi Campbell-eket, meg Cicciolinákat. Sajnos ma gyakori, hogy a hívő szülőknek leginkább a kislányuk szépségére van gondja, és nem arra, hogy mennyire istenfélő és kellemes jellemű a gyerkőc. Időt és pénzt szánnak arra, hogy még szebbé tegyék őt a ruhatára, hajbavalói bővítésével, hiúsága legyezgetésével. Azt viszont nem látják meg, hogy milyen önmaga körül forgó, felszínes, szeretetlen, szülei iránt engedetlen és bűnökkel terhelt kis szív az, amelyet eltakar a szép máz. Pedig ők a felelősek, és ők az egyetlenek, akik Istennel együtt változásokat munkálhatnának odabent.

Akarom azért, hogy imádkozzanak
a férfiak minden helyen,
tiszta kezeket emelvén föl
harag és versengés nélkül.
Hasonlatosképpen az asszonyok
tisztességes öltözetben,
szemérmetességgel és
mértékletességgel ékesítsék magokat;
nem hajfonatokkal és arannyal
vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel,
Hanem amint illik
az istenfélelmet valló asszonyokhoz,
jó cselekedetekkel.

(1Timóteus 2:8-9)


Ha szolgálóleányt szeretnél nevelni a lányodból, akkor tanítsd meg legelőször is engedelmeskedni, mert az a szolgák dolga. Az engedelmesség nem azt jelenti, hogy néha, amikor a kisasszonynak tetszik, megtesz egy-két dolgot, ha már nagyon ki vagy rá akadva. Nem. Hanem azt, hogy első szóra, azonnal, megteszi, amit mondasz neki visszabeszélés és kifogások keresése nélkül. Nehéz megtanítani erre? Megtanítani nem nehéz, következetesen elvárni annál inkább. De megéri a szenvedést (mert valljuk be, néha az): békét és örömet tapasztalni keserűség és békétlenség helyett. Ez a jellemvonás később igen hasznos lesz számára, ha keresztényként Isten parancsainak, meg a férjének kell engedelmeskednie. Másodszor, tanítsd meg őt másokat szolgálni. Ezt a családban nagyon jól el lehet sajátítani, hiszen ott vannak a családtagok, akiken lehet gyakorolni az önzetlen szolgálatot. Harmadszor, tanítsd meg őt csendben lenni. Ez egy nagy kincs, és aki felnőtt asszonyként naponta küzd önmagával, mert nem képes megalázni magát a férje előtt, pedig tudja, hogy Isten ezt várja, az érti igazán ennek a jellemvonásnak a jelentőségét.

(Az, hogy az asszony önmagát megalázza a férje előtt, nem azonos azzal, hogy örömmel veszi a lealázást, vagyis azt, hogy áttipornak rajta. De ez a téma megérne egy új posztot.)

Ha szolgálóleányt szeretnél nevelni a lányodból, akkor először neked kell azzá válnod. Ne várd el, hogy a lányod jobban szeresse Istent annál, amennyire te szereted Őt. Ha a te életednek csak egy kis szelete fölött úr Isten, akkor ha nem változtatsz, a lányod is félszívű kereszténnyé fog válni. Ha tetszik, ha nem, követnivaló példa vagy hitben, és magaviseletben: azok a kis szempárok akkor is rádszegeződnek, amikor talán nem is vagy tudatában annak, hogy mit cselekszel. Bárcsak olyan mélyen megérintene ez az igazság, hogy meglássuk a helyzetünket, és a bűnbánat Isten lábai elé vinne!


Eddig a szív vonásairól esett szó. Ami pedig a testre vonatkozik, az a szemérem. Anyák, apák: neveljétek szemérmesre a lányaitokat. Saját szemérmével kapcsolatban minden lány maga dönt, amikor felnövekszik, de vajon mekkora esélye van helyesen dönteni, ha kiskorától megszokta, hogy normális dolog nem szemérmes holmikban mutatkozni, s így már a kezdetektől korrumpált a szemérme? Úgy hiszem, a testtel kapcsolatos nevelésbe mindkét szülőt be kellene vonni, ha van rá mód. A lány szemérmének és szüzességének ideális esetben az apa az őrzője. Amelyik fiú megpróbál a lány szemérméhez hozzáférni, az az apával fogja szembetalálni magát. Van mód arra, hogy az apa helyett mások vállalják a 'szeméremvédelmet', de ez egy másik történet. Nekem még nincsenek lányaim, de lesznek menyeim, akik az unokáimat nevelni fogják, s nem mindegy, mire.:)

És a kisfiúk dolga? Mit kell megtanuljanak fiatal éveikben? Vadóc módra durváskodni a lányokkal? 'Macsóskodni', és hódítani? Ennyi lenne?


Nem. Hanem Istenre hagyatkozva élni. Védelmezni a gyengébbet és megtanulni gondoskodni másokról és vezetni őket. Ez lesz a feladatuk, mint férj, és mint családapa. Meg kell tanulniuk az előzékenységet, udvariasságot, amit a feleségük, és általában a nők felé gyakorolniuk kell. Meg a szolgálatot, hiszen Istennek fognak szolgálni. A szolgálat engedelmességet követel, tehát nem csak a kislányokat kell megtanítani feltétlen engedelmességre, hanem a fiúkat is. Meg kell tanuljanak bizonyos készségeket is, amik majd a ház körüli munkákhoz szükségesek lesznek, de ez nem olyan lényeges, és erre ráérnek később is. Viszont az még lényeges, hogy meg kell tanulják másokat maguk elé helyezni, és erejüket megfeszítve tevékenykedni, hiszen szükségük lesz erre, amikor a családjukról fognak gondoskodni. Az imént felfestett kép igen távol esik attól, amit a mai kisfiúk nagy részén tapasztalunk...


Úgy van hát, hogy az az egész idő, amit a családban töltenek a lányaink, és a fiaink, az a sok-sok év, ami azért igen hamar elrepül: felkészülési idő. Ezért elsősorban nem arra van szükség, hogy egy csomó tárgyi tudást, ismeretet, meg készséget elsajátítsanak, hogy sok helyre eljussanak, és sok mindent megismerjenek. Mert ezek nélkül még lehet áldott családi életük. Viszont a fenti jellemvonások nélkül aligha. Sok mindent lehetne még írni, de azt hiszem, éppen elég is lesz. Remélem, hogy felébresztettem a gondolataidat, és Isten a szívedre helyezte, ami neked most fontos lehet belőle.

És hogy mi a címben szereplő százegy? Itt tartok. A százegyedik bejegyzésnél. Aki évek óta blogol, annak talán nem nagy dolog, aki meg sohasem blogolt, az sem tulajdonít neki nagy jelentőséget, de nekem sokat jelent ez. Jó, hogy száz bejegyzéssel több van a bloggervilágban, jó, hogy ezek a posztok az én agyam/szívem szülöttei, és az is jó, hogy ha visszanézek, nem kell szégyenkeznem, azzal kapcsolatban, amit írtam. Szóval jó dolog, hogy lehet blogolni. Utólag is boldog századik bejegyzés-ünnepet!:)

És, bár nem ide tartozik, de nagyon jó a mai dátum: 2010.01.10. :)

36 megjegyzés:

  1. Drága Esztim! Megintcsak köszönöm! Én is ilyen "maradiféle" volnék, már ha ez annak számít (szerintem inkább "haladó" gondolkodásnak számít:-) És tudod, Jézus sem volt valami népszerű amikor itt élt a földön, nekünk sem ígérte, hogy "mindenki szeretni fog minket" azért, ahogy gondolkodunk, sőt azt mondta: "És gyűlöletesek lesztek az én nevemért. De fejeteknek egy hajszála sem vész el. A ti béketűrésetek által nyeritek meg lelketeket." /Luk. 21:17-19/ És ezek a mesék... Tényleg egy "álomvilág". A lényeg: gazdagság, szépség, szerelem, önfeledt élet... Azt hiszem, nekünk nem erre van szükségünk, hanem mindazokra, amiket leírtál. Még egyszer köszi:-)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Eszti!
    Nagyon örülök annak, amit írtál, köszönöm, hogy újra megerősítettél. Miért is laktok olyan messze??? :D
    Már készültem eltenni a Disney DVDket, de mindig halogattam, mert fájdalmas kérdés nálunk "hercegnőéknél" :D. És eddig nem voltam elég határozott, de most már eltökélt vagyok. Sokmindenben változtattam már etéren, de nem radikálisan. Találtam egy jó cikket és egy weboldalt, ami idevág, belinkelem, mindkettő angol, és az elsőhöz regisztrálni kell, de az csak egy pillanat.

    http://homeschoolenrichment.com/magazine/issues/0043/digital/
    (10. oldaltól)

    http://aponderingheart.com/blog/?p=1013

    VálaszTörlés
  3. Fu ez egy nagyon jo poszt, most olvasom harmadszor. Gratulalok a 101-hez.
    Talan emlekszel, nekunk 2 lanyunk van (majdnem 3 es 1 evesek) es ez a tema az egyik vesszoparipam... Hala Istennek eddig sikerult ellenallni a hercegkisasszony nyomasnak, ami itt nagyon megy.
    Mondjuk a csendben maradast meg nekem is kellene tanulnom...

    VálaszTörlés
  4. Bea, köszönöm, amit írtál. Jó volt olvasni, áldás volt.:)

    Eszter, szerintem is közelebb kéne lakni egymáshoz!:D Az a baj, hogy van még vagy 4-5 ember, akihez közel szeretnék lakni, és mindegyik az ország más-más részein lakik, van aki nem is Mo.-on, mint te is. Akkor most hova költözzek???:D Remélem, hogy az Úr kegyelmes lesz, és ha máshol nem, legalább majd a mennyben egymás mellett állhatunk a dicsőítésnél...

    Pelikán, köszönöm. A csendben maradást még én is tanulom...:)

    VálaszTörlés
  5. A hatéves lányommal leültünk és megbeszéltük ezt a témát. Jellemeztük a hercegnőket, és összehasonlítottuk Isten elvárásaival. Az általad említett Timóteusi levélrészletet is használtuk. Beszéltünk a hercegnők külső, belső tulajdonságairól, és arról, hogy mindegyik ilyen mesében van varázslás, ami szintén nem keresztyéni. Ezután imádkoztunk, és 21 DVDt tettem el. Kicsit megkönnyezte, de nem haragudott senkire. Ez még biztos csak az első felvonás volt...

    VálaszTörlés
  6. Jajj, olyan sok gondolatom támadt a bejegyzéseddel kapcsolatosan!

    Szerintem, nem az a baj, ha a kislányok hercegnőset játszanak! Inkább azt látom rossznak, ha olyannak képzelik a mesebeli hercegnőket, vagy a lányokat, mint amilyenek a Disney-szépségek. Emlékezzünk csak vissza, hogy hogyan rajzoltunk királylányokat a mi korunkban - és nézzetek meg egy mai királylány rajzot! Bizony a Disney hercegnők másolatai, megmutatva mindent, ami férfiszemnek nem néznivaló.
    Ami pedig a királylányok viselkedését illeti, a népmeséket és ált. a meséket is át szoktam fogalmazni, pl. a Hamupipőkét úgy mesélem, hogy azért szaladt el a bálból, mert a királyfi táncolni akart vele, mielőtt édesapjától engedélyt kért volna.
    Eleve a tánc kérdése is, az ellentétes neműek érintése is ide tartozik, mert már pici ovis korban összepárosítják, hadd táncoljanak egymással, és evvel is lerombolják a maradék kis szemérmet, szégyenérzetet. "Fogd meg a kezét, ne félj tőle, mit vagy szégyenlős?!" Én még emlékszem rá oviskoromból. :( Ezek után nem mertem szólni az óvónéninek, hogy a fiúk a fenekemet fogdossák alvásidő alatt :( Jajj!

    Sokat, sokat kell beszélgetnünk pl. Eszterről, az ő viselkedése nagyon példamutató. Rajzolgassuk, nézzünk képeket, öltözzünk Eszternek, bábozzunk, stb. mert fel kell venni a versenyt a világi agymosással szemben.

    A "legszebb vagyok" világszemlélet sajnos a fiúkat is megkörnyékezi, unokahúgom 17 éves, azt mondta az osztályukban (gimi) minden harmadik fiú metroszexuális. Aki nem ismerné a fogalmat, azt jelenti, állandóan azzal foglalkozik, hogy jól nézzen ki.
    Nem akarok túl hosszút írni, ez a téma kifogyhatatlan. Csak még annyit, hogy a fiaimnak már most mondogatom, hogy nagyon válogassák meg, kit kérnek majd egyszer feleségül - a legfontosabb, hogy nagyon szeresse az Urat!

    Szeretném, ha tini korukra (mikorra jelentkezik a szerelembe esés) legyenek annyira érettek, hogy az Úrtól kérjenek segítséget ennek az akaratunkon is elhatalmasodó érzésnek a leküzdésében. Nem tudom, hogyan fogják megélni, de lehet valóban mindent elsöprő, kínzó vágy is, amit le kell tudni tenni Isten kezébe.
    Ez a téma pár év múlva még terítékre kerül, ugye, Eszti? Gondolom :)

    pepita

    VálaszTörlés
  7. Eszter, ez nagyon jó: büszke lehetsz az okos nagylányodra! (Gondolom elég bölcsen is tetted, azért sikerült ilyen jól megoldani.)

    Megnéztem a második linket a kettőből- nagyon hasznos, nagyon jó. Valahogy magyarítani kellene és terjeszteni a gyülikben. Elmentettem magamnak. Köszi szépen.

    VálaszTörlés
  8. Pepita, jókat írsz. Nagyon nehéz most hirtelen bibliai nőkről beszélni úgy, hogy az felvegye a versenyt a hercegnőkkel, de szöget ütött a fejemben. Hú, már annyi ötletem van, hogy... Nincs szüksége valakinek ötletekre, aki meg tudná valósítani? Úgy érzem szétpukkanok :D

    Mennyire lehet vajon kiszínezni a bibliai nők történetét , személyét? Szerintem érdekes lenne, de nem akarnék a ló túloldalára esni, hogy túl sok fantáziát viszek bele. Viszont ha két mondatot mondok, az nem kelti fel egy hatéves figyelmét.

    VálaszTörlés
  9. Pepita, Eszter szerepe nekem kicsit homályos, érdekelne mit gondolsz erről, vagyis te hogy látod őt, különösen arra gondolok, hogy bekerül a hárembe.

    VálaszTörlés
  10. Pepita, köszönöm, amit írtál: a gondolataid kapcsán nekem is új dolgok jutottak az eszembe. Nagy ez a téma, és jó, hogy lehet róla 'virtuálbeszélgetni'.:)

    Két dologra reagálnék. Az első az, hogy szerintem nem kell felvenni a versenyt a világ mesehőseivel, hanem egyszerűen ki kell ebből a versengésből maradni!:)

    A második, hogy én is gondolkoztam régebben, hogy átírok meséket. Azért nem tettem végül, mert tartottam attól, hogy előbb-utóbb úgyis kiderül a dolog. Szerintem az nem megoldás, ha átköltöm a nem jó meséket, mert pár év múlva, amikor megtanul olvasni, úgyis szembesül majd az eredetivel, meg azzal, hogy nem mondtam neki igazat...:(

    Ha meg én mondom el előre, hogy ezt a mesét megváltoztattam ám, akkor meg kell magyaráznom, hogy miért így oldottam meg.

    Persze mondhatnám, hogy az ő érdekükben teszem, ami igaz is lenne, de szerintem ettől csak fokozódna a vágyuk az eredeti történet után... Meg ez már módosítva akkor sem ugyanaz a mese, amivel nagyobb korában találkozni fog, ha önállóan tud majd olvasni...

    Úgy gondolom, hogy ha túl sok mindent kellene megváltoztatni benne, akkor inkább célszerűbb kiszelektálni.

    Hú, ez a téma is megérne egy újabb posztot, de nem fogok róla írni. Inkább csak magamban agyalok erről...is.:)

    VálaszTörlés
  11. Eszter, én biztos nem Eszter történetével kezdenék, pont amiatt, amit te is írtál.

    Viszont vannak sokkal tisztább, úgy értem, érthetőbb, megfoghatóbb karakterek, akikről el lehet beszélgetni akár egy hatévessel is. Ilyen pl. Sára, Mária, Erzsébet, Rebeka. Szerintem a negatív példákból is tanulhatnak a gyerekeink. Azokkal kapcsolatban meg lehet beszélni, hogy mit nem tett helyesen az az asszony, mit kellett volna tennie ahelyett, amit tett, és hogy hogyan alakult volna a történet, ha helyesen cselekszik. Szerintem ezek érdekes dolgok.

    Pepita, nem volt szándékomban helyetted válaszolni, hanem melletted, úgyhogy írjál még, ha tudsz.

    VálaszTörlés
  12. Hát, a bűnös ember, az bűnös ember. Eszter hárembe ment, Sára pedig hazudott, kinevette az Úr küldötteit, Mária valószínűleg azt hitte Jézusról, hogy megtébolyodott (Ki az én anyám, és kik az én testvéreim...), Rebeka meg biztos szitnén csinált valami tökéletlent, mivel mind egytől egyig bűnösök voltak.

    Eszterről írok, alaposan át kell gondolnom. Hű, tényleg, fogjunk össze! Ki vállalja egy-egy bibliai személy jellemábrázolását jó kis tanítási tippekkel megtűzdelve? Én átgondolnám Esztert.
    És hogy miért épp Eszter jutott eszembe? Nemtom :) Majd talán kiderül az elemzésem során.

    Nos, egyikünk se időmilliomos, de ha pl. február végéig tudnánk magunkat kötelezni egy ilyen szolgálatra, és megosztanánk egymással, az nagyon építő lenne, ugye? Én ezennel köteleztem is magam, és akit érdekel, annak majd küldöm.

    Azért írtam, hogy fel kell venni a versenyt a disney hercegnőkkel, mert ha akarjuk, ha nem, a gyerekeink találkoznak a jelenséggel, másnem a játszótéren, játékbolt kirakatában, az újságárusok kirakatairól nem is beszélve (pornó hada a kirakatban). És bizony nagyon sokat kell beszélgetnünk a gyerekeinkkel arról, hogy mi biblikus és mi nem. Mert úgy tapasztaltam, hogy amiről nem mondjuk ki egyértelműen, hogy rossz, az az én gyerekeim szemében követnivaló. Persze, még kicsik, még csak most kezdik tudatosítani, hogy ha köpködnek az utcán az előttünk menő fiúk, akkor nem biztos, hogy nekik is köpködniük kell.

    Jó hosszút írok, de még egy dolog, idevág:
    ez itt a reklám helye! Kijött egy új könyv, a Gyerekszív pásztorolása. Mindjárt küldöm a linket.

    pepita

    VálaszTörlés
  13. itt a link:

    http://www.reformatus.net/tripp-gyereksziv

    Pár fejezet letölthető, olvassátok el. Nagyon jó!

    pepita

    VálaszTörlés
  14. Eszter! 21 DVD?

    Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít!

    Ha ez az első felvonás volt, akkor örülhetsz a következőknek, mert hasznos lesz Johannának! Egyszer majd nagyon hálás lesz ezért!

    Ami nem hitből van, bűn az!

    pepita

    VálaszTörlés
  15. Pepita, vitatkoznék kicsit a Disney-mesefigurákkal való versenyzéssel. Én azt vettem észre, hogy ha a gyerekeknek őszintén elmondom, hogy melyikkel mi a baj, akkor megértik és elfogadják, hogy ez nem jó. És valóban: egyértelműen ki kell mondani, azt, ha valami nem jó, hogy megértsék. Innentől viszont nem számít, ha látják, mert tudják. Időnként, ha nagyon az arcukba van tolva egy-egy meseszereplő, akkor beszélgetünk róla, de eddig nem okozott gondot, hogy nem vettük föl a versenyt.:) Úgy látom, hogy leginkább az számít, amit a családban rendszeresen láthat és nézhet a gyerek. Ha itthon nem kerül elő a 'nem jó' Disney-mesehős sem mese, sem mesekönyv, sem képek formájában, akkor az, ha az utcán látja, nem lesz rá nagy hatással.

    Ami az összefogást illeti: nem tudom, még gondolkoznom kell rajta.:) Csábítóan hangzik, komolyan, de csütörtökön vizsgázik Doda a suliban, február eleje/közepe táján meg Rafit kell egy ovis vizsgálatra kicsit készítgetni. Ez nem is annyira az időmről szól, mert az ember talál rá, ha nagyon akar, hanem az a helyzet, hogy nagyon rá van kattanva az agyam az ilyen eseményekre. Úgyhogy én még nem mondok semmit, még gondolkozom kicsit. A blogra viszont valamilyen formában kiteszem a felhívást, hátha lesz, aki még ráugrik. (Ha elfelejteném, tessék sipákolni.)

    Eszter? Többiek? Egyébként ha bibliai asszony, akkor nekem Rebeka a stipi-stopi. De most még lerabolhatja az, aki biztosan be tudja vállalni.:)

    VálaszTörlés
  16. pepita, az előbb kimaradt, de köszönöm a jó hosszút.:) ÉS JUHHÉ!!! NAGYON ÖRÜLÖK AZ ÚJ KÖNYVNEK. Azt hiszem a legjobb igei könyv gyereknevelésről, amit valaha olvastam. Nekem megvan angolul, és régen nekirugaszkodtam lefordítani, de nem volt rá időm, hogy számottevően messze jussak.

    Köszi a linket.

    VálaszTörlés
  17. Nos, én benne lennék, és ha lehet, Ruth-ot választom, nekem az ő története az egyik legkedvesebb a Bibliából:-)
    Eszti, jó vizsgázást nektek, gondolok rátok! (Egy pár ismerősöm is megy oda most vizsgázni.) Majd megírnád, hogy milyen volt?

    VálaszTörlés
  18. Bea, nem K. Gergő szülei az ismerőseid? (valahol a Duna-Tisza közén laknak, jó messze a sulitól).

    A vizsgáról írok majd, persze, de valószínűleg a Matrózkepzőre, mert ez odatartozó infó lesz.:) Előbb legyünk túl, utána írok...:D

    Rendben asszonyok, tehát Eszter és Ruth már foglalt. Többiek? Szeretne még valaki bibliai asszonyról elemzést készíteni?

    VálaszTörlés
  19. Mi két hét múlva megyünk vizsgázni.
    Én is vállalnék valamit, de még nem tudom, hogy mit.

    VálaszTörlés
  20. Oké, Eszter. Ha tudod, hogy melyik, akkor írd meg ide, hogy a többiek is lássák, még melyikeket lehet választani. Hátha valaki még kedvet kap.:)

    Úgy gondolom, hogy nem is érdemes kitenni a felhívást a blogra, elfogynak a bibliai asszonyok így is.

    VálaszTörlés
  21. Jó ötletnek tartom ezt pepita és mivel Ruth már elkelt, Annát választom. :) Ha ezek megvannak, mondjuk márciustól ugyanezt megcsinálhatnánk jellem tulajdonságokkal. Mindenki választ egy jellemet és kidolgozza, hogy szerinte azt a jellemtulajdonságot, hogy tudja a gyermek sajátjává tenni, vagy ő hogyan mutatná be a gyermekének. Bibliai történeteken v. az életből vett példákon keresztül. A legjobb, ha saját példánkon keresztül mutatjuk be, de ez nagyon nehéz.:) Én is jó vizsgázást kívánok nektek Eszti és Eszter imádkozok értetek, ez az első biztos nagyon izgalmas.

    VálaszTörlés
  22. Rendben. Akkor Anna is foglalt. Ha ezekkel megvagytok, akkor gondolkozzunk folytatásban szerintem.:) Mindenesetre örülök a kezdeményezéseknek. Igazi támogató közösséggé kezdünk válni (vagy már azok is vagyunk)- és ez jó.:)

    KÖSZÖNJÜK a vizsgáért való ránk gondolást és az imákat. Jól esik, és kell is. Összekészítettük a motyónkat (elkészített munkák, kitöltött munkafüzetek) és túl vagyunk az utolsó simításokon. A többi Dodán múlik. Hamarosan beszámolok. Addig is: Isten áldjon titeket.:)

    IZGULOK!:D

    VálaszTörlés
  23. Sok sikert Dodának! Ima megy. Az Úr legyen veletek!
    HajniM

    VálaszTörlés
  24. Kedves Eszti!

    Csak most jutottam a cikkedhez hozzá...mint a saját blogomhoz is :)

    Nos, mint háromlányos, egyfiús apuka el fogom tenni a cikkedet, ki fogom nyomtatni és át fogom tanulmányozni a Feleségemmel. Ez a munka igazi kincs, melynek helye van a polcunkon! A leggyakrabban olvasottak között. Szakirodalom.

    Köszönöm a meglátásaidat. Köszönöm, hogy tanítasz minket. Dicsőség Istennek, hogy ezt Neked adta!

    Üdv!
    ZoliTesód

    VálaszTörlés
  25. ZoliTesó, szívből köszönöm, és tényleg az Úré a dicsőség azért, hogy használ. Köszönöm a visszajelzést, igazán sokat jelent. Áldjon és őrizzen meg családoddal együtt az Úr, és adja bölcsességét a növekedő négy nyílvesszőtök neveléséhez, hogy mind célba találjanak!:) (Zsolt.127:4-5)

    VálaszTörlés
  26. Úgy szégyellem, Eszti kiment a fejemből!

    Amint jut rá időm, megírom a gondolataimat Eszterről, és remélem, mások is így tesznek majd.
    Vagy már írt valaki?

    pepita

    VálaszTörlés
  27. Pepita, előfordul az elfelejtés, semmi gond. :D Még nem írt senki. Úgy fogom csinálni, hogy ha nem lett naaagyon hosszú, amit írtál, akkor engedelmeddel közzéteszem, mint poszt. Természetesen megnevezlek, mint szerző. Ha így neked is jó... (Persze máshogyan is meg lehet oldani.)

    VálaszTörlés
  28. nekem mindegy, hogyan, rád bízom. csak írjam meg, szerintem csak húsvét után lesz kész.

    p

    VálaszTörlés
  29. Rendben. A húsvét nagyon hamar itt van. :)

    VálaszTörlés
  30. Eszti!!! Csak most fedeztem fel a blogodat és azt is, hogy külföldön éltek. :( Elkezdem tanulmányozni az oldalt, mert nagyon jónak látom. Aztán majd megírom a kérdéseimet privátban, mert sok van. Fecó ugyanis 3 éves lett, de nem hiszem, hogy képes vagyok az otthonoktatásra... Így is itthon tartom, amíg lehet.
    Puszi, áldjon benneteket az Úr!
    Emi, Pécsről

    VálaszTörlés
  31. Szia, Emi, Isten hozott itt!:) Örülök, ha írsz, várom.

    Nagy szeretettel: Eszti

    VálaszTörlés
  32. Készítettem egy 4 leckés anyagot Lányok a Bibliában címmel. Örömmel megosztom bárkivel, töltsétek le, és ha jónak tartjátok, használjátok! Itt találjátok: http://lillaskids.blogspot.hu/2011/02/girls-in-bible-lanyok-bibliaban.html

    VálaszTörlés
  33. Nem vagyok még apa, de sok gyerkőcöm van iskolákban, óvodákban, és természetesen közel sem tartozik a többség a vallásosan neveltek közé..
    Az én szerény javaslatom a barbie-kontraszt megtalálására a szentek élete. Jóllehet kifogásolja sok krisztushívő a megszentelt életű emberek közismertebb körének kanonizálását, s ezen túlmenően tiszteletüket is, ettől még egy nagyon nagy erőforrás, és értünk áldozó őseinkhez méltó magatartás lehet a hitvalló emberek példájának felmutatása is.
    Ez persze egy nem katolikus, vagy nemes egyszerűséggel egyházában / Egyházunkban más látókörrel bíró, sivár emlékeket hordozó számára eléggé piroslámpás és megalkuvás veszélyével fenyegető dolog lehet, mégis evangelizáló lenne sok helyen.
    Legalább Mária példájának kiemelése:-)

    VálaszTörlés
  34. Kedves Eszti!
    Nekem 2 nagylányom van, 21 és 25 évesek.. Sajnálom, hogy annak idején, mikor még lehetett volna, nem találtam rá erre a cikkedre, mert talán sok mindent másként csináltunk volna a nevelésük terén.. Most már sajnos elkéstünk az alapok lerakásával a bibliai elvek szerint és csak Isten kegyelmében bízom, h talán sikerül nekik így is rátalálniuk majd a helyes útra..
    Nálunk is egy csomó Disney-film lelhető fel, - amiket gondoltam továbbajándékozok, h más gyereke is gyönyörködhessen bennük - de e cikked után szívfájdalom nélkül a kukába dobom mindet..

    Köszönettel: Feri

    VálaszTörlés