Milyen a derék asszony? (2. rész)

Hosszabb szünet után mostanában újra a derék asszonyról gondolko- zunk. Ez a harmadik része annak a sorozatnak, ami ebből a gondolko- zásból kerekedett. Kérlek, hogy az első és a második részt olvasd el előbb, ha még nem tetted volna, mert vissza fogok rájuk utalni.

Most pedig folytassuk a derék asszony jellemének megismerését. Milyen is volt ő az Ige fényében?

Kezeit veti

a fonókerékre,

és kezeivel fogja

az orsót.

(Péld. 31:19)

10. Szövés-fonással is foglalkozik. Ez visszacsatol a részünk elejéhez, ahol arról ír az Ige, hogy ez az asszony alapanyagokat vesz és kézzel készített dolgokat alkot belőlük. Most látjuk, hogy hogyan készíti el azokat.

Markát megnyitja

a szegénynek,

és kezeit nyújtja

a szűkölködőnek.

(Péld. 31:20)

11. Irgalmas: annak ellenére, hogy ő maga a legnagyobb jólétben él, észreveszi azokat, akik nélkülöznek és az erejéhez mérten segít is nekik a nyomorúságukban. Nem feltétlenül kicsi segítségre kell gondolni, hiszen ez az asszony sok mindennel rendelkezett.

Nem félti

az ő házanépét a hótól;

mert egész házanépe

karmazsinba öltözött.

(Péld. 31:21)

12. Gondoskodik arról, hogy megfelelő ruhát rendeljen egész háza népének. Még ha hó fog is esni, az sem fogja megbénítani az uralkodócsalád életét.

Szőnyegeket csinál

magának;

patyolat és bíbor

az ő öltözete.

(Péld. 31:22)

13. Most megtudjuk, hogy szőnyeg készül azokból az alapanyagokból, amiket vett, és amit szövés-fonással maga készített el. Ez az igevers azt is kiemeli, hogy drága kelmékből készült szép ruhákban jár, vagyis ad magára: egy király feleségéhez méltóan öltözködik.

Ismerik az ő férjét

a kapukban,

mikor ül

a tartománynak véneivel.

(Péld. 31:23)

14. A férje ismert volt a kapuban, ez nyilvánvaló is, hiszen ő volt a király. De itt úgy hiszem, ez azt jelenti, hogy rendszeresen megfordult a kapukban, azért volt ismert.

Azt is megtudjuk, hogy a vénekkel ül, vagyis bölcs tanácsot szerez. Más igékből látható, hogy nagy problémák vannak akkor, amikor egy uralkodó a kortársait választja tanácsosaiul, megvetve az ősz haj értékes tapasztalatait.

Most fontos emlékeznünk arra, hogy ki írja kinek a derék asszonyról szóló igéket. Ez a tanítás egy leendő király édesanyjának a próféciája! Itt most az anya az uralkodásban is tanácsolja a fiát, nem csupán a feleségválasztásban. Ezt úgy teszi, hogy leendő felesége férjét jellemzi.

Gyolcsot sző,

és eladja;

és övet, melyet ád

a kereskedőnek.

(Péld. 31:24)

15. Újabb dolgokat sorol fel a Szentírás, amelyeket ez az asszony készít. Nem csak szőnyegeket tehát, hanem gyolcsot és övet is. Talán azért van különválasztva a kétfajta áru, mert a szőnyegeket saját magának csinálja, mintegy hobbiból, a gyolcsot és az övet viszont eladásra kínálja. A gyolcs és az öv esetében vagy utánajár, tárgyal, alkudozik, beszállít vagy egy kereskedőnek delegálja ki a munkát. Üzletasszony is tehát, és ez nemcsak a talpraesettségét mutatja, hanem azt a készségét is, hogy az uralkodói vagyont ne elherdálja, hanem megtartsa, sőt gyarapítsa.

Erő és ékesség

az ő ruhája;

és nevet

a következő napnak.

(Péld. 31:25)

16. Erő és ékesség jellemzi, ez takarja be őt, mint egy szép ruha. Erős a teste, hiszen fizikai munkát is végez, de erős a lelke is, hiszen nevet a következő napnak. Van oka a vidámságra, mert félelem és aggódás nélkül él!

Ez az igevers a fiatal királyné reménységéről beszél, mert az ilyen, félelem nélküli bizakodás szorosan az istenfélelemmel együtt járó jellemvonás.

Nem azért erős, mert egy király felesége. Nem azért ékes, mert hiúságában mindenféle drága kiegészítőket aggatott magára. Isten ez asszony erejének és ékességének forrása: Ő öltözteti erőnek és ékességnek ruhájába őt.

Emlékezzünk újra, kitől származik és kinek szól ezt az a tanítás. Egy anya mondja a fiának, aki a leendő király. Itt most megint egy fontos útmutatást ad: a feleség az Úrban bízó asszony legyen.

Az ő száját

bölcsen nyitja meg,

és kedves tanítás

van nyelvén.

(Péld. 31:26)

17. Bölcsen szól és tanít másokat. A tanítása kedves tanítás, amely felülről származik: Istentől és Isten dolgairól beszél, tehát istenfélő asszonyról van szó. Ez onnan tudható, hogy a példabeszédek könyve a bölcsességet mindig Isten ismeretével azonosítja.

A bölcs beszéd és a kedves tanítás jelentősége akkor világlik ki igazán, ha eszünkbe jutnak azok a bibliai történetek, amikben éppen ezek hiánya okozott súlyos helyzeteket. Az Igében sok példát találunk arra, hogy befolyásos asszonyok rossz tanáccsal látták el a férjüket, aki rájuk hallgatva romlást hozott saját magára és másokra is. Pl. Jézabel és Ataljá királyné, Heródiás, de egy-egy döntésük miatt ide sorolhatjuk Sárát és Ráhelt is.

Vigyáz

a házanépe dolgára,

és a restségnek étkét

nem eszi.

(Péld. 31:27)

18. Tudja, mi történik körülötte. Nem tétlen, hanem éber: felelős jelenléttel vigyázva, irányítva, elrendezve a dolgokat a szolgálók körül és az egész házban.

Felkelnek az ő fiai,

és boldognak mondják;

az ő férje,

és dicséri őt:

Sok leány munkálkodott

serénységgel;

de te meghaladod mindazokat!

(Péld. 31:28-29)

19. A gyerekei és a férje látják rajta és tudják róla, hogy mennyire betelt és elégedett, ezért boldognak mondják. A férje pedig nagyon szép méltányolással dicséri őt: mások is serények, de te még náluk is jobban végzed a dolgaidat!

Csalárd a kedvesség,

és hiábavaló a szépség;

amely asszony

féli az Urat,

az szerez

dicséretet magának!

(Péld. 31:30)

20. Itt úgy hiszem, egy kiszólást, direkt tanítást olvashatunk, amely egyben a teljes résznek az összegzése is. Most az édesanya egyenesen megmondja: nem a kedvesség és a szépség az érték, ne ez után járjon a király, hanem keressen olyan feleséget, aki igazán és valóságosan féli az Urat. Ő az, aki dicséretet szerez magának, ő az, aki megfelelő társa lesz a királynak.

Adjatok ennek az ő keze

munkájának gyümölcséből,

és dicsérjék őt a kapukban

az ő cselekedetei!

(Péld. 31:31)

21. Végül egy nagyon szép lezárást látunk, amelyben ez az asszony megkapja a méltó jutalmát. Amit a kezével szerzett a családnak, abból kapjon ő is: amit ültetett és amit készített, azt hadd élvezze örömmel. Máshogyan fogalmazva: a cselekedetei gyümölcsével hadd lakjon jól.

És a kapukban hadd beszéljenek nyilvánosan a cselekedeteiről.

Itt nincsen szó nyilvános szembedicsérésről, hanem arról a jutalomról, amelyet az jelent, hogy híressé válik a cselekedetei által, és róla, mint példáról beszélnek a kapukban. Ha a vezetők helyeslik a királyasszony tetteit, az jó hatással van az uralkodó család általános megítélésére is. Utóbb az egész országnak a javára válik, ha a köznép nem gyalázza a királynét, nem a viselt dolgairól pletykálkodik, hanem arról, milyen nagyszerű dolgokat tesz. A derék asszony az életvitelével és a cselekedeteivel az uralkodó család hírét öregbíti és ez egy csodálatos jutalom annak a királyasszonynak, akinek a szíve a férjéért és a királyságért ég.

Kicsit eszembe jutott erről a mennyei jutalom. Nekünk is van Férjünk és Királyunk, és a mi szívünk is egész életünkben a királyságért ég (ugye?). Majd, ha elvégeztük futásunkat és jól futottunk, akkor mi is kapunk jutalmat és dicséretet attól, Aki minket előbb szeretett és Aki letette az életét értünk. Ez majd kibeszélhetetlen örömöt fog nekünk okozni.

 

Milyen a derék asszony?

Évekkel ezelőtt megosztottam veletek szokatlan gondolataimat a derék asszonyról. Akkor nem mentünk bele konkrétumokba, hanem a Példabeszédek 31. részének legelejét, a derék asszonyról szóló rész hátterét néztük meg kicsit közelebbről. Megállapítottuk, hogy ez a rész nem egy mai asszonyoknak szóló mérce, amihez pontról pontra hozzá kellene igazítanunk magunkat. Hanem egy prófécia (egy teher), amivel egy édesanya tanítja a fiát, aki nem mellesleg egy király.

Vegyük most végig, hogy milyen ez a feleség; a leendő királyné, akit Lemuel király édesanyja Isten ihletésére derék asszonynak definiál. 21 kisebb egységre osztottam ezt a részt, amely nagyjából az igeverseknek felel meg, de nem mindenhol.

         

 Derék asszonyt

kicsoda találhat?

Mert ennek ára

sokkal felülhaladja

az igazgyöngyöket.

(Péld. 31:10)

1. Először is: nem mindennapi asszony, nagyon értékes az ő férje számára.

Bízik ahhoz

az ő férjének lelke,

és annak marhája

el nem fogy.

(Péld. 31:11)

2. A férje teljes bizalmát élvezi, akinek (ennek következményeként) maradandó anyagi jóléte van. A férj bizalma ebben a kontextusban azt jelenti, hogy az asszony a család érdekét munkálja minden önálló pénzügyi döntésével, ezért a férjnek nem kell attól tartania, hogy felelőtlen költekezéssel a marha elfogy, a vagyon odalesz. Ennek azért van jelentősége, mert a király feleségeként joga volt jelentős pénzügyi források fölött rendelkezni. A későbbiekben látni fogjuk, hogy azt minként használta bölcsen fel.

Jóval illeti őt

és nem gonosszal,

az ő életének

minden napjaiban.

(Péld. 31:12)

3. Egész életében, amíg csak él, jó dolgokat tesz a férjével. Jóval viszonoz mindent, minden egyes nap, ameddig csak él. Ha belegondolunk, ez egy nagyon lényeges dolog, hiszen a király vállát az egész ország terhe nyomja: sok fontos döntést kell meghoznia, nehéz problémákra bölcs megoldást találnia. Ha egy olyan asszonnyal van megáldva, aki a saját férjével gonoszul viselkedik, akkor a felelős posztját képtelen lesz maximális hatékonysággal ellátni. Ezen tehát sok múlik.

Keres gyapjat

vagy lent,

és megkészíti azokat

kezeivel kedvvel.

(Péld. 31:13)

4. Alapanyagok felől 'érdeklődik': megveszi azokat és belőlük mindenféle kézzel készített dolgot alkot. Vagyis kreatív, tevékeny és a munkájában produktív. Mindezt kedvvel végzi. Pontosabb megfogalmazásban 'a tenyerei örömével készíti el'.

Hasonló

a kereskedő hajókhoz,

nagy messziről

behozza az ő eledelét.

(Péld. 31:14)

5. Mivel uralkodóasszony, nem akármilyen ételt tesz a családja asztalára (nyilván nem ő készítette azt el, de gondja volt arra, hogy az övéi mit esznek). Távoli helyekről szerzi be az ételét, pontosabb megfogalmazásban 'a kenyerét'. Vagyis ügyel arra, hogy az uralkodó család minőségi ételek fogyasztásával egy uralkodó családhoz méltó módon élhessen, és méltó módon láthassa vendégül a királyi vendégeket is.

Felkel még éjjel,

eledelt ád az ő házának,

és rendel ételt

az ő szolgálóleányinak.

(Péld. 31:15)

6. Gondoskodik a szűk családja szükségleteiről: a pontosabb megfogalmazás itt konkrétan a húst említi. Ugyanakkor, ez az asszony nem feledkezik el azokról sem, akik őróla gondoskodnak. A szolgálólányok fontosak neki: megadja 'a részüket' időben. Mivel a szolgálók számára nagyon korán, rendszerint napfelkeltekor indult a nap, ezért volt arra szükség, hogy még éjjel, vagyis napfelkelte előtt ki legyen számukra rendelve a részük.

Itt szerintem sokan félreértjük ennek a dolognak a jelentőségét. Nem hiszem, hogy arról lenne szó, hogy ez az uralkodóasszony az éjszaka kellős közepén felkel és reggelit készíttet a háza népének. A pontosabb megfogalmazás úgy írja, hogy 'az éjszaka csendjében' felkel. Tehát akkor, amikor még mindenki más alszik. Ez lehet kora hajnal is, amikor még sötét van.

Gondolkodik mező felől,

és megveszi azt;

az ő kezeinek munkájából

szőlőt plántál.

(Péld. 31:16)

7. Mezőt 'tervez' és be is ülteti. A pontosabb megfogalmazásból úgy tűnik, mintha mindketten: a férj és a feleség is munkálkodna a szőlőtelepítésen. Nem tudjuk, hogy ők gondozták-e az elültetett szőlőt, vagy azt már a szolgálókra bízták, az azonban látszik, hogy a derék asszonynak fontos, hogy mindent megtegyen, ami a maga erejéből kitelik, hogy gyarapítsa a királyi vagyont. És mindezt előrelátóan teszi. Éppen ezek miatt a döntések miatt élvezi a férje teljes bizalmát. (És itt van annak a bizonyítéka, hogy volt bizonyos pénzügyi rendelkezési joga.)

Az ő derekát

felövezi erővel,

és megerősíti karjait.

(Péld. 31:17)

8. Nem fél a fizikai munkától, elszánt: megerősíti a testét, hogy képes legyen a szükséges munkát elvégezni. Nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan csinálta, de gondolom a megfelelő táplálkozás, és az akaraterő fontos szerepet játszott.

Látja, hogy hasznos

az ő munkálkodása;

éjjel sem alszik el

az ő világa.

(Péld. 31:18)

9. Tudja, hogy hasznos, amit tesz: itt pontosabban a kereskedésre van utalás. Mivel tudja, hogy hasznos, éjszaka is gondolkozik és tevékenykedik. Nem tudjuk, mert nem említi az Ige, hogy pontosan mit csinált éjjel, sem azt, hogy az éjjel alatt pontosan hány órát kell érteni. Viszont az adhat némi támpontot, hogy régen az emberek a sötétedés beköszöntével együtt tértek nyugovóra, és nem volt jellemző az éjszakai 'bagolykodás' - kivétel az éjszakai foglalkozást űzők pl. az őrök esetében.

Ezt a részt is sokan félreértjük, úgy fordítva, mintha ez az asszony a késő éjszakába nyúlóan tevékenykedett volna, azután meg pár órával később felkelt volna ételt készíteni. Nem gondolnám, hogy így volt, és ebből a részből sem ez derül ki. Egyszerűen arról van szó, hogy a megszokottnál tovább maradt ébren, mivel még fontos dolgai voltak. A megszokott nyugovóra térés a sötétedés volt, de ő uralkodófeleségként megtehette, hogy a világa hosszabban égjen. Ráadásul nem is fölösleges tevékenységek miatt maradt a szokottnál tovább ébren.

Akkor hány órát is alhatott a derék asszony? Számoljunk egy kicsit. Azt tudjuk róla, hogy a szokásosnál később feküdt, és akkor kelt, amikor még csendes volt a ház. Ha mondjuk 8-9 felé sötétedett be és ő még 2 órát ébren volt, akkor 10-11 körül ment aludni. Mivel sötétedéskor már csak lámpa mellett lehet tevékenykedni, így 2-3 órán át világított a lámpása. Ha a nap 6-kor kelt, akkor ő mondjuk 5-5:30 körül ébredt. Így átlag hét órát tudott aludni. Persze ez egy durva számolás, valószínűleg messze nem pontos. Csak azt akartam megmutatni, hogy nem feltétlenül kell a derék asszonyt úgy elképzelni, mint egy (alvási szokásai alapján) zombiüzemmódban vegetáló nőt, aki pár órányi pihenés után mégis frissen és fiatalosan végigpörgi az egész napot...

Eljutottunk a feléhez. Pihenjünk egyet. Folyt. köv. hamarosan.