Emellett viszont a klasszikus tanmenet kötött: előre meghatározza, hogy mikor mit kell tanítani, az írástanítást (ha emlékezetem nem csal) például illogikusan korán előírja... Mivel ez a tanmenet kissé rugalmatlan előre felállított rendszer szerint válogatja az olvasnivalókat és a tanulnivalókat, a szabadon szárnyaló típusú otthonoktatóknak kínlódást okozhat ez a fajta szabályozottság. Ennek ellenére több értékes dolog is található benne, amit haszonnal alkalmazhat bárki, ezért ez a 'módszer' érdemes lehet közelebbi vizsgálatra.
A negyedik irányzat az unschooling nevet viseli. Értelmes magyarra fordítása számomra gondot okozott, ezért meghagytam 'idegenül'. Az unschooling nem tanmenet, mivel ez az irányzat semmiféle kötött formát nem használ az otthonoktatásban. Ez azt jelenti, hogy nincsen tanmenet, és 100%-ban a tanuló érdeklődésétől vezérelt tanulás van. Igen, jól értette mindenki: itt nem a szülő, hanem a tanuló diktál! A 'szabadon szárnyalók' szívéhez leginkább ez az oktatási stílus áll közel. Az unschooling-os spontán oktatási mód azon az alapelven működik, hogy a gyerekekbe meg lehet, sőt, meg kell bízni, ha a saját tanulásukról van szó. Mivel beléjük van kódolva az új ismeretek megszerzésének vágya, és ha hagyják őket kibontakozni, akkor a belső érdeklődésüktől vezérelve képesek magukra szedni mindazt a tudást, ami a boldogulásukhoz szükséges. Ehhez csupán arra van szükség, hogy kitegyék őket sokfajta tanulási helyzetnek.
Legközelebb az utolsó, számomra legszimpatikusabb otthonoktató irányzatot fogom kicsit bővebben bemutatni.
Ez az unschooling megint szúrja a begyemet :) Pedig részben egyetértek vele, de a lányomat ismerve szüksége van noszogatásra, és arra, hogy könyvet adjak a kezébe, mert nála a jelszó: nem tudom, nem értek hozzá, nem értem, inkább nem csinálom.
VálaszTörlésEszter, igazad van. Csak két megjegyzés.
VálaszTörlésElőször is, ha unschooling-olnátok, akkor a lányod akkor tanulna meg írni, olvasni, számolni, és akkor mélyedne el egyik vagy másik dologban, amikor az érdeklődése rávinné. Jobban mondva, amikor a szükségét érzi, mert valami olyat csinál, amihez muszáj azt a dolgot elsajátítani. Ez valószínűleg nem akkor lesz, amikor szülőként azt kitalálod...
Bár ez nagyon káoszosnak hangozhat, de az unschooling-rajongók hiszik, hogy a gyerekekben megvan az a képesség, hogy mindent megtanuljanak, ami kell: hiszen alapvetően kiváncsi, érdeklődő személyiség mind. Azért tűnnek zárkózottnak, vagy önbizalomhiányosnak, mert a mi ütemtervünket akarjuk rájuk nyomni- mondják ők.
Aki unschooling-ol, az megbízik a gyermeke belekódolt tanulási képességében, abban a vágyban, amely majd elvezeti őt a több tudás és még több ismeret felé... önszántából, és ezért szenvedéllyel és hatékonyabban, mint ha külső norma lenne száméra a tanulás. Ez a koncepció.
Unscooling-ban nincs noszogatás, de nincs is szükség rá.
Másodszor pedig, ha befejeztem a sorozatot, akkor szeretném keresztény szempontból is elemezni az unschooling-ot, meg lehet, hogy a többi oktatási stílust is.
Szia!
VálaszTörlésNemrég találtam az írásaidra, és elég sokat olvastam el egyszerre :-)
A Minden az otthonoktatásról cím alatt kijött írásokkal kapcsolatban kérdezném, hogy itt írod, hogy a 5. irányzatról legközelebb írsz majd. De az hol van? Nem találom.
Köszönöm és minden jót.
Anikó
Szia Anikó! Örülök, hogy megleltél, kívánom, hogy legyél megáldva mindazzal, amit itt találsz. :)
VálaszTörlésKöszi a kérdést, hát igen, az ötödik irányzat. Nincsen még készen, nem írtam meg azt, amit szerettem volna- még nem.
Épp azért nem, mert az ötödik a szívem csücske, ha otthonoktatós stílusokról beszélünk. Egyrészt egyszerűen alkalmazható és logikus, másrészt nagyon terjengősen is lehet róla értekezni. Bevallom a mai napig nem sikerült eldöntenem, hogy a 'rövid, ugyanakkor félreértelmezhet', vagy a 'hosszú, ezért megírni macerás' bejegyzés lehetőségét választom-e. Igazság szerint az utóbbira hajaznék, de ahhoz meg idő szűkében vagyok.
Az is zavar a dologban, hogy az előbbi posztok megírása óta még inkább utánaolvastam egynek s másnak az előbb már leírt stílusokkal kapcsolatban is, s úgy érzem, talán sokkal átfogóbban kellett volna írnom azokról is... még dolgozom a megoldáson, kérlek, hogy legyél türelemmel. A poszt hamarosan el fog készülni. :)
Szia Eszti!
VálaszTörlésKöszönöm, így már értem.
Csak az előző poszt még júliusban volt, és azt hittem, csak én nem találom a következőt...
Akkor várom nagyon az összefoglalódat.
Sok sikert kívánok mindenhez, amit csinálsz (csináltok).
Üdv
Anikó
Köszi, Anikó. És a türelmet is... :)
VálaszTörlésÉn is nagyon várom. Sokszor idelesek, de látom, még semmi...
VálaszTörlésTürelem rózsát terem?
pepita
Így van, pepita. Igen kevés időm van mostanság posztokat írni: téma van-időm nincs. A poszt, amiről beszélünk már egy ideje itt hever félkészen a gépen... Szóval, még legyetek egy kicsit türelemmel, igyekezni fogok a lehetőségeimen belül. :)
VálaszTörlés